Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Történetek, krónikák, legendák
nem is egyet, hanem kettőt, sőt hármat is. Hívták légyen őket bárhogy, a publikum „Horecs"-éknek nevezte őket, vagyis a Horecs névből foglalkozás lőn, úgyhogy a tilos és jog nélkül mérőket ellenőrző hivatalos közegeket még ma is horecseknek nevezik. És az a furcsa, hogy nemcsak Gyulán, hanem a közeli vidéki városokban is. Másutt Horecs helyett „boragár" a titulusuk. „Klikk" A Kálváriától balra esőleg van egy mintegy tízholdnyi föld és azon épület, amelyet „Klikk"-majornak neveznek. Vannak ugyan, akik - tévesen - Gluckmajornak hívják. „Klikk"-major az pedig, sőt még helyesebben és eredetileg „Clique"-major volna a valóságnak megfelelőleg. Még a Harruckernek telepítették az első szőlőt Gyulán, a tizennyolcadik század végén. Franciaországból, Champagne vidékéről hoztak egy „Clique" nevű kertészt, és az telepítette az uraság húszholdnyi szőlőjét az eleki út bal oldalán, dombos földön. A dombon épült filagória még a múlt század végéig is fennállott, akkor bontották le, mikor a szőlő kipusztult belőle. Ez a föld ma Sutyák Péter polgártársunk tulajdona. Erről a telepítvényről ezt a határrészt ma is „urasági" dűlőnek nevezik. Clique nemcsak az uraságnak, hanem a maga számára is ültetett tíz hold szőlőt, és arra épített házat, amelyet a nép „Klikk"-majornak nevezett el, és nevez ma is, pedig legalább a tizedik tulajdonos, ma a Dudás család birtokolja, persze mint kipusztult szőlőföldet. Az uradalmi telep és a Klikk voltak Gyulán az első, egyben legkitűnőbb szőlők; kár, hogy kipusztultak. Clique nemcsak maga jött el Magyarországra, Gyulára, hanem hozott magával néhány francia vincellért is. Ezek közül az egyik, egy „Casay" nevű, Gyulán természetesen teljesen elmagyarosodott: itt nősült meg, itt született egy fia is, akit azonban magyarosan már „Kazai"-nak hittak. Ennek egy fiú utódja, Kazai Mihály, már maga sem tudta, hogy ő apai vér szerint francia volt. Az ő leánya, Kazai Erzsébet volt a családi nevet viselő utolsó Kazai, aki több gyermek hátrahagyásával, mint Jámbor Mihály földműves özvegye halt el néhány évtized előtt. Gyermekei, unokái most is élnek. (Békés, 1933. aug. 27.) Gyula város külterülete A város egész területe a külterülettel együtt ma 32 910 katasztrális hold. Amikor 1850-ben az első telekkönyv készült, akkor ide tartozott még, és ide adózott a kígyósi puszta, Gerla, Póstelek, Vésze és Csorvás is. Ez utóbbi az 1857. évi tagosításkor szakadt el és lett önálló község, melynek első lakosai azok a gyulaiak voltak, akik tagosításkor ott kaptak földet. A lakosság jó része tehát gyulai származású, de igen sokan telepedtek be Orosházáról is, mely Csorvás révén régebben Gyulával volt határos.
