Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

Történetek, krónikák, legendák

dienciára.Víekerle nagyon szívélyesen fogadott bennünket ^Terényi két vállát fogta, és úgy kérdezte: - Miben jártok, kedves Lajosom? - Terényi bemutatott bennünket, Dutkay átadta a színes pecséttel ellátott memorandumunkat, és élőszóval is elmondotta, hogy abban dohánygyárat kérünk Gyula városa részére. Wîkerle erre fotőjbe ültetett bennünket, egyben ő maga is leült velünk szembe, s mint egy egyetemi tanár, egy negyedórát igénybe vevő valóságos előadást tartott nekünk a dohánygyárról, annak szervezetéről és rendkívüli előnyeiről arra a városra vonatkozólag, ahol ilyen gyár létesül és működik, százaknak meg százaknak nyújtva foglalkozást és állandó keresetet, úgyhogy az előadás hatása alatt magunk is ugyan nagy kedvet kaptunk rá, hogy ilyen dohánygyár létesítésében lenne részünk. A tanulmány szerű előadás befejeztével Vvèkerle felállott, mire mi is felállottunk és akkor a miniszter azzal fejezte be szavait, hogy egy dohánygyár felállítása és üzemben tartása azonban olyan óriási összeget igényel, hogy miután a mostani dohánygyárak különben is kielégítik a szükségletet, nem ígérheti, s nem is ígéri, hogy azt a mai körülmények között létesíthesse, de — vigasztalásul - annyit mégis mond, hogy szeretettel fogja a kérést tanulmányozni. „Nem ígéred meg kegyelmes uram, akkor bízom hozzá" - monda Terényi mosolyogva Vvèkerlének, aki tudvalevőleg mint a „nagyígérő" volt országosan ismerve. De Wkerle visszavágott: „Kedves Lajoskám! Annak dacára, hogy nem ígérem meg, mégis ne bízzatok benne" - monda kacagva. Ezzel vége volt az audienciának, egyben a dohánygyárnak, éspedig nemcsak Gyulát, hanem Csabát illetőleg is, ahol, minekutána az audiencia lefolyását a Békés legközelebbi számában megírtam, a Gazdasági Egyesület és Beliczey is levonták a konzekvenciát és az egylet fel se küldötte a csabai dohánygyár felállítására vonatkozó kérvényét. így nem lett dohánygyára sem Gyulának, sem Békéscsabának. (Az élet alkonyán i. m. 59-63. p. és Békés, 1933. aug. 6.)

2 Gyulai névkülönlegességek Évtizedek hosszú sora, mondhatnám nemzedékről nemzedékre szállólag öröklődnek Gyulán nevek, amelyek keletkezéséről vagy egyáltalában semmi, vagy hibás, téves fogalmak vannak a közönség között, éspedig a legszélesebb körben elterjedve. Nincsen ugyan nagy jelentőségük, de talán mégsem végzek, ha nem is fontos, de hiába való munkát sem, ha a névkülönlegességek közül néhánynak keletkezését felderítem. 2 Az újságban és a kötetben megjelent változat jó néhány ponton eltér egymástól - mint egy anekdota más-más alkalommal elmesélt változata.