Bielek Gábor - Jároli József: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII–XIX. században – Gyulai füzetek 13. (Gyula, 2004)

II. Keresztnévadási szokások a XIX. században - 2. Az egyes férfinevek

rosok névanyagát külön-külön vizsgáljuk, akkor is sajátos képet kapunk, mert a nevek gyakorisági sorrendje jellemzi a nevet adó közösséget. A Németváros egyes férfinevei közül valamennyi évtizedben a József név van az első helyen (23,2%). (Szent Józsefet, a városrész, vagyis a Németváros patrónusát választják gyermekük védőszentjéül.) A névgyakorisági sorrendben a János név szerepel ugyancsak minden évtizedben a második helyen (17,9%). Itt már pontosan nem tudhatjuk, hogy Keresztelő Szent János, János evangélista vagy apostol, Nepomuki Szent János e a gyermekek védőszentje. A harmadik leggyakoribb férfinév az 1800-1809 és az 1820-1829 közti évtizedek kivételével a Ferenc. 1800-1809 között a Mihály név a harmadik legnépszerűbb, míg 1820-1829 között a György nevet kapták a legtöbben, a József és a János után a németvárosi fiúcskák közül. A negyedik leggyakoribb keresztnév között már bizonyos szóródás látható az egyes évtizedekben. 1800-1809 között az András, 1810-1819 között a György, 1820-1829 között a Ferenc, 1830-1839 között a Jakab került a negyedik helyre. (Jakab korábban a 10. illetve az első tíz legnépszerűbb név között szerepelt, és ebben az évtizedben került csupán ilyen előkelő helyre a keresztnevek sorrendjében. A további két évtizedben viszont ismét visszaesett a 9. helyre. További részletes anyaggyűjtésnek kellene választ adni, miért rukkolt előre a listán. Szent Jakab az iparosok védőszentje tradicionális városi közösségekben, így az iparosok által lakott németváros patrónus választásában fontos szerepet kap. A szomszédos eleki németség körében ismert a Jakab napja táján (VI. 25.) érő almafajta, a Jakobiapfel. Az első öt legnépszerűbb névből az ötödik helyen az 1800-1809 közti évtizedben az Antal, 18101819 között a Mihály, 1820-1829 között a Márton áll. (A Márton név előretörése intenzívebb, mint a Jakabé, mert korábban ahhoz hasonlóan az első tíz közt fordult elő, majd a következő évtizedekben a 4. és 5. helyen stabilizálódik a nevek száma. (Az okát egyelőre nem ismerjük.) A Magyargyulán előforduló egyes férfinevek közül az 1800-1857 közti hat évtizedben az első három helyen a János, József, István áll. (A József név csupán egyetlen egyszer, 1840-1849 között kerül az első helyre, megelőzve a János nevet.) A József név második helye is két időszak (1830-1839 és 18501857) kivételével mindig megmaradt, átvétele a német névadási gyakorlatból történt. A negyedik helyen a legtöbbször a Mihály szerepel, két alkalommal lép a helyére a György, illetve a Ferenc. (Ez utóbbi keresztnév használata a Habsburg-ház dinasztikus névadásának hatását mutatja.) Az ötödik helyen a Mátyás, Mihály, György, Ferenc áll a magyaroknál. Megfigyelhetjük azt is, hogy az egyes városrészekben specifikusan előforduló férfinevek az adott közösségben sem a legnagyobb névgyakorisággal rendelkeznek. Jó példa erre a németvárosi Ádám, Gáspár és a Sebestyén nevek esete. Noha a csak németvárosi nevek között ezek valóban gyakoriak, az egyes nevek névgyakorisági sorrendjében azonban már hátrább helyezkednek el. 1857 (a két Gyula egyesülése) után egyes férfinevek eltűnnek a kereszte-