Bielek Gábor - Jároli József: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII–XIX. században – Gyulai füzetek 13. (Gyula, 2004)
II. Keresztnévadási szokások a XIX. században - 1. A polgárosodó Gyula
Keresztnévadási szokások a XIX. században 1. A polgárosodó Gyula Gyula a XIX. században a korábbi évszázadokhoz képest hatalmas léptékű változásokat élt át. Amint az előzőekben elmondtuk, a török alól felszabadult végvár és újranépesedő város a XVTII. században a Harruckern uradalom központja. A család fiágon való kihalása után a leányági örökösök révén a ^Xènckheim család birtokába jutott, uradalmi, politikai központ funkcióját továbbra is megtartva. 1869-ben pedig aNXénckheim család leányágán az Almásy család kezére került a gyulai kastély és az uradalom. 89 1732-től éppen az uradalmi központ miatt lett a város Békés megye székhelye is, amely szerepkörét Gyula 1950-ig megtartotta. Az 1848-as forradalom és szabadságharc után indult el a lassú polgárosodás útján, de az igazi fejlődés csak a kiegyezés után következett be. A Bach-korszakban történt meg a város életében fontos változás, amikor 1856-57-ben megépült a Fehér-Körös és a Kettős-Körös Gyulaváritól Békésig húzódó új medre, amely megmentette a várost az állandó árvízveszélytől. A várost addig átszelő Fehér-Körös ezzel holtág lett. A vízszabályozás a város gazdasági életét is átalakította, hiszen a hagyományos ártéri gazdálkodás elvesztette az életterét. A másik fontos változás Gyula bekapcsolódása az ország vasúti vérkeringésébe. 1871. szeptemberében indult meg a vasúti forgalom az alföldfiumei vonal Szeged-Nagyvárad szakaszának megépülésével, amelynek Gyula egyik állomása lett. 1899-ben adták át a Gyulát is érintő alföldi transzverzális utat, amely állami útként, szilárd burkolattal szolgálta a település fejlődését. A századvég hozta meg a városnak a távbeszélő kapcsolatot is a világgal. 90 A bíráskodás és a közigazgatás szétválasztása után a város törvényszéki központ lett, az 1899-ben megépült törvényszéki palota a város egyik legjelentősebb középülete ma is. 1857-ig még két különálló város alkotta Gyulát, a Magyar- és a Németváros. A két város ekkori egyesülése egyben a polgárosodás előmozdítója is lett, jelentős számú iparosság talált megélhetést a megyeszékhelyen. 1863-1866 között felépült a németvárosi Szent József-templom, patrónusáról hivatalosan 1896-tól nevezik a németek lakta városrészt Józsefvárosnak. Réthy Lipót jeles nyomdája 1856-1858 között a városban működött, majd Aradra tette át székhelyét. Dobay János 1860-ban nyitotta meg itteni nyomdáját; leszármazottai révén egészen 1938-ig fontos kultúrmissziót töltött be a városban. 91 Itt jelent meg 1869-ben a Békésmegyei Értesítő, majd a Békés című
