Bielek Gábor - Jároli József: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII–XIX. században – Gyulai füzetek 13. (Gyula, 2004)

I. Keresztnévadási szokások a XVIII. században - 4. A gyulai keresztnévadás szakrális néprajzi gyökerei

resztnevek lassú térhódítását segítik a kettős, hármas stb. keresztnevek is, amelyek egyik tagjaként jelen van időnként egy-egy ritka egyes keresztnév.) A kettős, hármas stb. keresztnevek viselőjét több védőszent oltalmába ajánlotta családja a keresztségben. Egy személynek több védőszentje is lehetett, ugyanúgy, mint ahogy egy-egy templomot vagy egyházközséget is ajánlhatott az egyházközség több patrónus oltalmába. (A gyulai németvárosi kápolna dedikációiban helybeli példát is találunk erre, de ugyanez előfordul a szomszédos Békéscsaba katolikus temploma esetében is.) A többes keresztnevek összetétele a szakrális néprajzi vizsgálódások szempontjából is tanulságos. A kettős nevek állhatnak két ismert védőszent nevéből Qános József, Anna Mária), egy ismert és egy ritka névként előforduló védőszent nevéből Qános Pantaleon, Mária Cecília), két ritka keresztnévként előforduló védőszent nevéből (Euszták Máté, Franciska Szerafina). A hármas, négyes nevek az előbbiek variációi, népszerű szentek nevei mellett kevésbé ismertek fordulnak elő mindegyikben. Az elmondottak alapján reméljük, hogy főbb vonásaiban sikerült érzékeltetnünk a gyulai katolikus névadási szokások jellemző összefüggéseit. Nem törekedhetünk természetesen teljességre, hiszen a helyi szakrális néprajzi kutatások teljes hiánya miatt csupán Bálint Sándor professzor országos és szegedi kutatásainak eredményeire támaszkodhattunk alapvetően, amit néhány esetben tudtunk csak kiegészíteni a magunk adatgyűjtésével. Összegzéséül utalnunk kell a XVIII. századi gyulai keresztnévadási szokások néhány alapvető sajátosságára, amelyek az eddigiek alapján megállapíthatók. A keresztnevek zöme egyes férfi, illetve női név. Mennyiségben jóval kisebb, de a város katolikus névadási szokásaira jellemzők a kettős, hármas, illetve négyes keresztnevek. A felhasznált egyes férfinevek száma csaknem kétszerese a női nevekének, ami arra utal, hogy a névadási gyakorlat Gyulán az egyes női nevek esetében konzervatívabb, a női nevek kevésbé vannak kitéve a divat változásainak, mint egyebütt. A kettős nevek esetében ez az aránybeli differencia már korántsem ilyen jelentős, vagyis a névadási divatok a kettős női neveknél érezhetők jobban. A legnépszerűbb egyes férfi és női nevek egybeesnek a magyar népesség körében gyakori keresztnevekkel, a kettős stb. nevek egyik eleme is ezeket variálja. A teljes XVIII. századi gyulai katolikus keresztnévanyag azonban magán viseli nemcsak a magyar, hanem a Gyulára bevándorolt németség etnikai spcifikumait is. Az, hogy bizonyos névanyag mindkét etnikumnál gyakran előfordul, elsősorban a vallási azonosság, másodsorban a névadásban is megmutatkozó interetnikus kapcsolatokkal magyarázható. A kevésbé megterhelt, ritka, vagy egészen ritka nevekben érhetők azonban tetten azok az egyes etnikumra jellemző speciális vonások, amelyek az eltérő névadási gyakorlatot megmutatják. E névadási gyakorlatok kialakításában játszottak szerepet Gyula város sajátos adottságai (uradalmi központ, megyeszékhely, a magyar és a német szakrális kultúrkörből származó lakosság, a tridentinus barokk vallásosság idején újjászerveződött egyházközség, a megye