Bielek Gábor - Jároli József: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII–XIX. században – Gyulai füzetek 13. (Gyula, 2004)

I. Keresztnévadási szokások a XVIII. században - 4. A gyulai keresztnévadás szakrális néprajzi gyökerei

A város földesura is részt vett az Arad melletti Mária-Radna híres Mária búcsúin, amelynek népszerűségét a XVTII. századi pestisjárványok alapozták meg.

55 A gyulaiak pünkösd ünnepén zarándokoltak Radnára, 1780-ig papjaik, minden valószínűség szerint a Gyulán működő ferencesek is elkísérték a Szentháromság-kápolnától indult búcsús menetet.

56 Ferences hatásra terjedt el hazánkban, így Gyulán is a XVTII. században Páduai Szent Antal tisztelete. Az anyavárosi templomban és a Szent Józseftemplomban szobra áll, a mai napig leginkább tisztelt segítőszentek egyike.Tisztelete a német szakrális kultúrtájon is ismert.

57 Az Antal névre keresztelt gyermekeket azonban nemcsak Páduai Szent Antal védelmébe ajánlották szüleik, hanem a magyar és a német szakrális kultúrkörben is századok óta ismert Remete Szent Antalt is sokan választhatták patrónusukul. Ő ősidők óta a háziállatok védőszentje, így városunk katolikus magyar és német parasztnépe körében is ismert volt, amit a januárban, névünnepe körül született gyermekek keresztnévadása mutat. Kultusza azonban (a ferences rend közreműködésével) idővel Páduai Szent Antalra ruházódott át.

58 A gyakori Ferenc keresztnév és a Szeráfi Szent Ferenc névre történő viszonylag ritka keresztelések a ferences rendalapító, Assisi Szent Ferenc tiszteletét mutatják, amelynek terjesztésében rendjének tagjai buzgólkodtak. Az anyavárosi templomban barokk mellékoltár áll, Harruckern Ferenc emlékét őrizve.

59 Szent Bonaventura, Konrád, Sámuel védőszentté választására is látunk - igaz ritka - példákat a gyulai keresztnévadásban.

60 A női nevek közt a már említett Antónia és Erzsébet, aki a világegyház egyik legtiszteltebb szentje, a ferences harmadrend mennyei pártfogója említendő a ferences inspirációra terjedő szenttiszteletben. Erzsébet ugyanakkor a szegények, betegek, árvák, özvegyek patrónája, nevére keresztelték Gyulán a legtöbb leánygyermeket a század folyamán. A keresztnév népszerűsége még a magyar középkor századaiban gyökerezik, a XVTII. században nemcsak Gyulán és nemcsak a katolikusok körében, hanem általában a magyar nyelvterületen, a protestánsok körében is a legnagyobb megterhelésű keresztnév.

61 Gyulán is kifejezetten ritka a Lucia (Luca) keresztnév; hogy mégis itt említjük, annak a ferences hatás egy máig élő szakrális néprajzi momentuma ad okot. Ugyanis a ferencesek tették lehetővé, hogy a Luca napjától csíráztatott ún. Lucabúza helyett kapjon népies szentelményként a templomokban, a karácsonyi oltárra helyezve. Mindkét gyulai templomban ma is ott találjuk a karácsonyi időben felállított betlehem mellett a virágcserépből kihajtó Lucabúzát.

62 A jelenség gyulai specialitásának néprajzi megvilágítása a jövő kutatásának feladata. A ferences rend hatása a 14 stációs Kálvária állítása is. Gyulán 1760-ban létesült részben a földesúri család, részben a hívek anyagi áldozatából, majd a „szocializmus" idején elpusztult, 1996-ban stációiban újjászületett barokk kálvária.

63 AVbronika női keresztnév a kálvária 6. stációjánál szereplő szent asszony alakjában tiszteli védőszentjét, aki a kereszthordozástól verítékező Jézusnak kendőjét nyújtja.

64 Gyulán a XVTII. században még nagyon ritka keresztnév. (A gyulai kál-