Bielek Gábor - Jároli József: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII–XIX. században – Gyulai füzetek 13. (Gyula, 2004)

I. Keresztnévadási szokások a XVIII. században - 4. A gyulai keresztnévadás szakrális néprajzi gyökerei

Mária közbenjárásának tulajdonította, s ezért a magyar koronát a Szűzanyának felajánló király tisztelete számos új templom patrónus választásában is megjelenik.

36 Ugyanakkor tudunk első királyunknak az osztrák és a bajor szakrális múltban gyökerező tiszteletéről is. István fiatalon elhunyt fia, Szent Imre herceg, mint az ifjúság példaképe, tisztelete, a barokk korszakban megerősödik, bár a név, az Istvánnal ellentétben Gyulán viszonylag ritkának számít.

37 Szent Adalbert, aki a X. században Magyarországon is térített, a Tridentinum nyomán, a magyar földhöz, múlthoz kötődő szentként kap újra tiszteletet.

38 (Gyulán nagyon ritka név.) Szent Ágoston, Ambrus, Gergely, Jeromos egyházatyák tiszteletét a tridenti zsinat írta elő, szobraikat a főoltárra emelt patrónus képe vagy szobra mellett kellett elhelyezni.

39 (Szent Jeromos tisztelete azonban Gyulán ismeretes volt a korábbi középkorban is, az 1325-ben Gyulára telepített pálos rend templomát tiszteletére szentelték. A kolostor emlékét ma is élő gyulai földrajzi nevek őrzik.)

40 Mint keresztnév a XVIII. században, egyszeri előfordulásával igen ritka. Szent Péter és Pál szobrainak a főoltáron való elhelyezését ugyancsak a tridenti zsinat kezdeményezte; a Pál név Gyulán gyakori, a Péter azonban ritkábbnak mondható. Névünnepük, mint az aratás kezdőnapja a földművelők között különösen ismert.

41 A Gyulán ritka Alajos keresztnév viselője Gonzágai szent Alajosnak, az ifjúság védőszentjének nevét kapta, míg az Ignác a jezsuita szerzetesrend alapítóját, Loyolai Szent Ignácot tisztelte védőszentjeként. Mindkét szent kultusza elsősorban a jezsuita pasztoráció nyomán terjedt el.

42 A női nevek közül a fogfájósok, a fogorvosok védőszentjeként ismert Apollónia, az egyházi zene védőszentje, Cecília tisztelete terjedt el a barokk jámborság folyományaként.

43 Gyulán mindkét név ritkának számít. A Habsburg-ház által különösen kedvelt szentek közül Szent József nevét kell az elsők közt megemlíteni. Spanyol földről Nagy Szent Teréz, a karmeliták megújítója révén kultusza az osztrák Habsburgok körében is meghonosodott a XML században, és amikor Lipót császár későn született fiúgyermekét a József névre kereszteltette, máig virágzó névkultuszt teremtett meg egész Közép-Európában. A név előbb az arisztokrácia, majd a nép körében is meggyökeresedett. A dinasztikus jámborság hatására Bajorország, majd Ausztria is védőszentjeként tisztelte már a XVII. században. Ugyanakkor a barokk pasztoráció is felkarolta kultuszát, amit a helyi egyházközség is magáévá tett. így érthető, hogy mind a magyar, mind a német etnikum körében ismert, összességében a század második legnépszerűbb neve Gyulán. Németgyulai tiszteletét elősegítette még emellett az is, hogy az iparosodottabb németség személyében a famunkások, de általában a kézműves munkák védőszentjét tisztelte. Németgyula kápolnájának, majd templomának, illetve a városnak is a védőszentje. Németgyulát a mai napig Józsefvárosnak is nevezik. A németvárosi Szent József-templom 1866-ban készült főoltárképe a gyermek Jézus társaságában, ácsszerszámai között jeleníti meg. Ugyanakkor az anyavárosi templomban barokk mellékoltára van. Valószínű, hogy innen indult névnapján a német kápolnában tartott misére a hívek