Bielek Gábor - Jároli József: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII–XIX. században – Gyulai füzetek 13. (Gyula, 2004)

I. Keresztnévadási szokások a XVIII. században - 1. Gyula a XVIII. században

három patrónus tiszteletét a lakosságot állandóan fenyegető pestisjárvány motiválta. Rókus és Sebestyén szobrai ma is megtalálhatók az 1863-66 között épült németvárosi templomban, bár hivatalosan a templom védőszentje Szent József.

20 A keresztnévadás gyulai jellemzőinek vizsgálata előtt utalnunk kell arra a társadalmi háttere is, amely a névadási szokásokat nem lebecsülendő mértékben befolyásolta. A város lakosságának zöme jobbágyi jogállású, fő foglalkozása a földművelés, állattartás, szőlőművelés, az utóbbi elsősorban a németvárost jellemezte. A céhes ipar megjelenését az 1720-as évekre tehetjük, a gyulai csizmadiák 1727-ben terjesztették alapszabályukat a vármegye elé, de szegénységük miatt a nagyváradi anyacéhhez kellett csatlakozniuk.

21 A XVIII. század második felétől számos új céh alakult, sőt céhen kívüli, városias igényeket is kiszolgálni tudó mesterember is megjelenik Gyulán. (1773-ban a megyében működött 589 kézművesből 185 Gyulán élt.)

22 Gyula a Harruckernek ideje óta az uradalom központja, 1732-től Békés megye székhelye volt. A fenti vázlatos áttekintésből következik, hogy a földművelő, szőlőtermelő nép körében ismert patrónus szentek kultusza, a céhpatrónusok tisztelete hatással lehetett a keresztnevek megválasztására. A város uradalmi központ szerepe, megyeszékhely volta pedig olyan kisnemesi, honorácior értelmiség jelenlétét biztosította, amelynek névadási szokásai is alakíthatták a lakosságét. A földesúri család, mint a templom kegyura ugyancsak hatással volt a névadásra. A XVIII. században, mint jeleztük, a város lakossága a be- és elvándorlás folytán állandó mozgásban van, főleg a beköltözőkkel jelenhetnek meg addig kevésbé használt, ismeretlen nevek nagyobb számban. Utalnunk kell itt is a lakosság katolikus vallásának meghatározó szerepére a névadásban. A kereszteléskor a katolikus gyermek nemcsak nevet, hanem védőszentet is kapott, akinek tisztelete végigkísérte egész életét.

23 Korszakunk a barokk vallásosság időszaka, amelyben különösen nagy hangsúlyt kapott a szentek tisztelete. Több szerzetesrend, főleg a ferencesek buzgólkodtak a Mária-tisztelet és több addig kevésbé ismert szent kultuszának elterjesztésében. Ez utóbbi sajátos vonása, hogy a gyulai németek a magyarokkal ellentétben viszonylag ritkán keresztelik leánygyermeküket Mária névre. A gyulai katolikus egyház lelkiségének meghatározásában is fontos szerepet játszottak a ferences rend tagjai, hiszen a világi papság mellett ők is részt vettek a hívek lelki gondozásában.

24 A szentek tiszteletét a hivatalos egyházi ünnepek szertartásai mellett népi, félnépi jellegű egyesületek, jámbor társulatok, oltármesterségek is elősegítették. A népi vallásosság virágkora is ez az időszak, egészen az 1780-90-es évekig, amikor a jozefinizmus szellemisége kísérletet tett a népi vallásosság elsorvasztására. Gyulán ilyen társulatok XVIII. századi működéséről egyelőre nincsenek írásos adataink, azonban a templomokban ma is meglevő szobrok, oltárok (Szűzanya, Szent \endel, Orbán, József) valószínűsítik, hogy az ábrázolt szent tiszteletének megvoltak a helyi sajátosságai is.