Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyvének ürügyén

Haan ötletét a családi krónika szövegének kijavítására nálunk minden kritika nélkül elfogadták a kutatók, Szendrei János, Felvinczi, Lukinich és Scherer is, sőt a Családi krónika szövegét úgy fordították és idézték, mintha az eredeti német szövegben valóban „nemesi nemzetségből" vagy „nemesi családból" állna.

45 A német kutatás viszont föl sem vetette a szöveg efféle kiigazításának a lehetőségét. A német szótárak nem tudnak a fein (,finom') szó olyan jelentéséről, amely az adelig, edel (,nemes') szavak jelentésével lenne azonos, és így ezek minden további nélkül fölcserélhetők lennének. A fein szónak esetleg „legjobb", „kiváló" jelentésében lehetne itt értelme, de egy szegényebb, kisbirtokos nemesi nemzetség esetében ez aligha jöhet számításba. Ezzel szemben Dürer egyszerűen azt írhatta volna, hogy édesapja nemesi (adelig) vagy régi (alt) nemzetségből született. A Geschlecht szó jelentheti a vérrokon családot és jelenthet nemzetséget, amelynek tagjait, illetve rokon családjait az apai ágon közös őstől való származás tudata kapcsolja össze. Itt az utóbbira kell gondolni, mert annak, hogy az idősebb Dürer a családjából született, valóban nincs értelme. így a Geschlecht szó arra utalhat, hogy több rokon család és nemzedék élhetett itt (pl. Anthoni szülei, valamint testvérei, nagybátyjai a családjaikkal), amelyet nem sorol fel hiánytalanul a Családi krónika. Önmagában e szó használata nem bizonyítja a nemesi származást, hiszen a fenti értelemben a rokonsági kapcsolatra utalva Magyarországon és Németországban is nemcsak főúri, nemesi nemzetségekről, hanem városi patrícius-polgári és köznépi, paraszti nemzetségekről is beszélhettek.

46 Az újabb német kutatás is azon az állásponton van, hogy a Családi krónikából nem olvasható ki Dürer apai ági fölmenőinek nemesi eredete.

47 Kérdéses, hogy az idősebb Dürer használta-e följegyzéseiben a Geschlecht kifejezést, vagy csak a fia, aki a kulcsfontosságú mondatot megfogalmazta. Akárhogyan is áll a dolog, mindkettőjük számára ismert volt a szó sajátos nürnbergi jelentéshorizontja. Nürnberg gazdasági, társadalmi és politikai elitjét ugyanis a legrégebbi és legtekintélyesebb, tiszteletreméltónak nevezett nemzetségek („ehrbare Geschlechter") alkották.Többnyire kiemelkedtek vagyonukkal és gazdagságukkal is, amely a távolsági kereskedelem, az ipari- és bányavállalkozások, a pénzügyletek és a földbirtokuk révén gyarapodott. Kezdettől fogva ők töltötték be a fő városi és állami tisztségeket. A XIV században mintegy 30, majd a XVI. század elejére már 42, többnyire rokoni kapcsolatban álló, egymás között házasodó család vagy nemzetség emelkedett ki. A város minden fontos ügyében döntő „kisebb" vagy „titkos" tanács 42 helyéből 34-et ők foglaltak el, és csak 8 hely jutott a kézművesek képviselőinek, akik szintén nem egyszerű kézművesek voltak. A tanácsba beválasztható (ratsfáhig) tekintélyes családok, nemzetségek egyes tagjait is „Geschlechter"-nek nevezték, illetve a XV században „a patrícius urak" volt a hivatalos megjelölésük. Ez a réteg idővel egyre inkább igyekezett születésrendi alapon elkülönülni, és teljesen lezárni sorait a feltörekvők előtt. Wóságos „városi nemesi kaszt"-ról beszélhetünk, amely nemesi öntudattal bírt, 103