Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyvének ürügyén

nevéről.

4 A vitában Eötvös Haan Lajos mellé állt, aki 1870-ben kiadott megyetörténetében először közölt adatokat a.XVL századi Ajtós faluról és birtokosairól, azt állítván, hogy a falu aVfenckheim József birtokán lévő Ajtós puszta helyén volt.

5 Arra is rámutatott, hogy. a Dürer családnév nem a német dürr (,száraz') szóból, hanem a helynévből származtatható.

6 Könyvében igyekezett pontosabban meghatározni Ajtós helyét. Az egykori falu Haan szerint Gyulától mintegy 3 kilométer távolságra, északnyugati irányban, a Fehér-Körösből kilépő Ajtós-fok nyugati partján feküdt. Ezt a területet még Haan idejében is Ajtósi pusztának nevezték. 1874-ben Sztraka Ernő mérnökkel bejárta és megvizsgálta a kérdéses helyet, ahol a földből égetett téglák tűntek elő. Úgy vélték, hogy az Ajtós-fok mellett volt a falu és téglából épített temploma, az ettől nyugatra (pontosabban északnyugatra) lévő domb aljában pedig az ajtósi Ajtós család kastélya, azaz a Dürerek lakóháza.

7 Ezt a vizsgálódást természetesen nem lehet komoly és szakszerű ásatásnak tekinteni. Szatmári Imre régész hangsúlyozza is Haanék helymeghatározásának problematikus voltát. Haan könyve egyszerűen nem tartalmaz értékelhető adatokat a talált leletekről, csupán a végeredményt közli sommásan. Szatmári kétségeit megerősítette az 1991-ben végzett régészeti terepbejárás is, amely során a megjelölt helyen semmit sem találtak, ami igazolná Haan feltevéseit.

8 Ajtós fekvését illetően Haannal szemben határozott ellenvéleményt fogalmazott meg annak idején Karácsonyi János: „Világosan mondja ugyanis Békés vármegye adórovója 1556-ban lakosairól, hogy Gyula város végén laknak (habitant in fine oppidi Gyula). Elhibázott dolog tehát e község helyét 3 kilométerrel odébb, az ajtósfoki szőlők végén keresni, hol különben sincs épületeknek semmi nyoma."

9 Karácsonyi tehát már talált egy olyan forrást, amely Dürer Családi krónikájával teljesen összhangban van. Ennek alapján Ajtós helyét északnyugati irányban, közvetlenül Gyula mellett kereste. Mint előző tanulmányunkban bizonyítottuk, az adóösszeírók mindig a várból indultak ki, így a viszonyítási pontot ez jelenthette számukra.

10 Innen tekintve a város vége valóban a település nyugati, északnyugati része volt. Csakhogy Karácsonyi Haanhoz hasonlóan rosszul határozta meg Ajtós helyét, mivel a középkori Gyula helyrajzáról téves elképzelései voltak. Emiatt jutott arra a meggyőződésre, hogy Ajtós a vereskereszti szőlők helyén lehetett, vagyis Gyula törökzugi részén, ott, ahol Mogyoróssy és Haan a ferences kolostor maradványait kereste. Miután Implom József 1931-ben végzett ásatásai feltárták a kolostor és temploma alapjait az említett területen, bebizonyosodott, hogy e kérdésben Karácsonyi tévedett. Scherer Ferenc ugyan Haan térképét közölte újra könyvében, de Karácsonyi nyomán elfogadta azt, hogy Ajtós igen közel volt Gyulához, közelebb, mint Haan vélte. Az ásatás eredményeinek ismeretében azonban a Karácsonyi által megjelölt hely sem jöhetett szóba. így végül is egy közbenső megoldást 93