Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyvének ürügyén

Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyvének ürügyén 1993-ban Nürnbergben Matthias Mende Dürer-kutatóval, Nürnberg városi múzeumainak akkori megbízott igazgatójával beszélgetve természetesen szóba kerültek a Dürer származásával, családjával kapcsolatos kérdések is. Úgy véltem, hogy ezeket régen tisztázta a kutatás. A gyulai Dürer Társaság két évvel korábban jelentette meg reprint kiadásban Haan Lajos csabai evangélikus lelkésznek, Békés megye története első összegzőjének könyvét Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről, amelyet nagyra értékelt Márki Sándor történész és az 1928-ban összeállított magyar Dürer-bibliográfia is („a legnagyobb magyar Dürer-kutató alapvető fontosságú könyve")1 Újraolvasva Haan könyvét, meg kellett állapítanom, hogy a dicsérő véleményekkel egyáltalán nem értek egyet, és Haan legmaradandóbb művének továbbra is Bél Mátyásról írott életrajzát és megyetörténetét tartom. Haan Dürerről folytatott kutatásai eredményeit összegző könyvecskéjében túl sok állítást próbál bizonyítani, és bizonyítékait közelebbről megnézve kiderül, hogy elégtelenek. Mégis érdemes Haan e munkájából kiindulnunk, mert ebben a szerző már szinte minden lényeges kérdést fölvetett és valamilyen módon meg is válaszolt, némely vonatkozásban hosszú időre meghatározva a kutatók álláspontját. Az egyik ilyen kérdés, amelynek tisztázása a Békés megyei történészektől volt várható, az, hogy hol is feküdt pontosan a középkori Ajtós falu. LA középkori Ajtós falu helye A festő Albrecht Dürer Családi krónikájában (Familienchronik) ezt olvashatjuk édesapja származásáról: „Az idősebb Albrecht Dürer a Magyar Királyságban született nemzetségéből, nem messze a nyolcmérföldnyire Várad alatt lévő Jula nevű városkától, egy közvetlenül mellette fekvő Eytas nevű kis faluból, s nemzetsége ökrökből és lovakból élt."

2 Számunkra ebből a mondatból most az a legfontosabb, hogy Eytas falu közvetlenül a Jula nevű városka mellett feküdt. A Tudományos Gyűjtemény cikkírója, Krüchten József már 1819-ben megállapította - igaz, bizonyítás nélkül -, hogy Ajtós nevéből lett a német ajkon Eytas, Jula pedig Gyulával azonos.

3 Eötvös Lajos 1871-ben újra felhívta a figyelmet erre az elfeledett írásra, ugyanis akkor, Dürer születésének 400. évfordulóján bontakozott ki nálunk először a vita a festő származásáról és családi 92