Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Gyula mezőváros topográfiájának kérdései (XIV—XVIII. század)
15 GyO 150. 16 GyTI. köt. 84-86. 17 OSZK Térképtár. TA 151. Meyer Martin: Ortelius redivivus et continuatus... durch Hieronymum Ortellium... gesäubert... verbessert... Nürnberg, 1665. 108. Vö. még: Détshy Mihály: A gyulai veduták kérdése. (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 18.) Gyula, 1960. 18 GyTI. köt. 167. 19 Ezen az alapon lehet (az eredeti belső várat és a derékvárat mellőzve) a külső várat belső várnak és a huszárvárat külső várnak nevezni, ahogy azt Gerelyes Ibolya teszi. Mi jobbnak véltük a fenti módon eltérő névvel megjelölni a négy védővonalat. 20 Mirandola alaprajzát Scherer közölte: GyTI. köt. 181. Mirandola alaprajzáról és a vár építéséről: GyTI. köt. 184-189. és GyO 356. újabban Gerelyes Ibolya: A gyulai külső vár a visszafoglalás korában és a XVII-XVIII. század fordulóján. Végvár és társadalom a visszafoglaló háború korában (1686-1699). Szerk. Bodó S.-Szabó J. (Studia Agriensia 9.) Eger, 1989. 127141. 21 GyO 387-388. 22 GyO 247. Kerecsényi 1561-ben kérte, hogy két gyulai templomot lerombolhasson, Scherer szerint a ferences kolostorról és a Szent Elek-kápolnáról lehetett szó. (GyTI. köt. 178.) Az utóbbiról azonban tudjuk, hogy nem bontották le. Kérdés, hogy Zündt informátora a város egyes épületeit mennyire pontosan rajzolta meg. A középső városrészben az ispotályhoz tartozó Szent Elek-kápolna alakja egyértelműen hasonlít a Rosenfeld látképén ábrázolt és „N" betűvel jelölt, mecsetből visszaalakított katolikus templomhoz. A templom apró tornya is szerepel mindkét látképen. A régészeti feltárások a másik két templomról is lehetővé tesznek néhány megállapítást. A középkori plébániatemplom tájolása jó Zündt látképén, az épület arányai valóban mutatják, hogy ez volt Gyula legnagyobb, országos viszonylatban is jelentősnek számító egyháza. Lehetséges, hogy a torony ábrázolása egyezett a valósággal, de ezt a régészeti feltárás nem tisztázta, mert azon a részen nem végeztek ásatást. (Vö.: Jankovich B. Dénes: i. m. 417-419.) A ferences templom és kolostor ábrázolása viszont már pontatlanabb. A déli oldalon, a Barát utca házsorába valójában a kolostor épülete illeszkedett, amelynek négyszögéhez észak felől csatlakozott a templom. Implom ásatása csak egy harangtorony alapját tárta fel, azt sem a látképen ábrázolt helyen. (Vö.: GyTI. köt. 50.) A lakóházakat illetően figyelemre méltó Blazovich László véleménye, aki szerint Zündt nem tudott a hazai városképektől elszakadni, hiszen jobbára egy- és kétemeletes házakat rajzolt metszetére, holott ismeretes: az alföldi városok épületei nemcsak a középkorban, a későbbiekben is, jobbára egyszintűek voltak, elvétve akadt közöttük emeletes- és téglaház. Hiányoznak a házak melletti kertek és melléképületek is, amelyek nélkül alföldi mezőváros a XVI. században elképzelhetetlen. Szegedhez, Debrecenhez hasonlóan Gyula városképe is falusiasabb lehetett. (Blazovich L.: Dél-alföldi városok a 14-16. században. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. Szeged, 2000.17-40., Debrecen története 1693-ig. I. köt. Szerk. Szendrey István. Debrecen, 1984. 170-173.) Egyes nemesi udvarházak, a plébános lakóháza és a város vezetését kezében tartó polgári elit egyes családjainak házai a XV század végén és a XVI. században már épülhettek szilárd anyagból (esetleg emeletes is előfordulhatott), bár ezek aránya alacsony lehetett. (Vö. még: Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez. In: Borsodi Levéltári Évkönyv. V köt. Miskolc, 1985. 7-83. 20., 57.) Mivel kő nem volt a közelben, Gyulán téglát használhattak. Egy adalék utal erre: 1523-ban említik, hogy Gyulai Gaál ispán udvarbíró az ispotálytól kért kölcsön húszezer téglát, s azt nem adta vissza. Ezt a tartozást az özvegyén veszi meg Sadobrich Péter várnagy, aki időközben az ispotály birtokába jutott. (GyO 151.) Összegzésként azt mondhatjuk, hogy Zündt informátora a város területén felvázolt néhány jelentősebb épületet, az egyszerű lakóházakról azonban ezt nem állíthatjuk. Valószínűleg bejelölte viszont az egyes utcák, illetve háztömbök helyét. Az ismert egyházi épületek közül hiányzik a látképről a Szent Móric- és a Szent Miklós-kápolna, de ezeket a végvár kiépítése 86
