Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Gyula mezőváros topográfiájának kérdései (XIV—XVIII. század)

Szita László a Bolognai Egyetemi Könyvtárban kutatva Marsigli olasz hadmérnök Magyarországon készített térképeit tanulniányozta, és többről fotókat is készített. Az egyik a Körösök vidékét ábrázolja 1693-ban.

64 A térképre írt latin szöveg a gyulai törökök csatornázó munkájáról tanúskodik. A következőket olvashatjuk: Sarkad körül mindenhol mocsarak vannak. A Fekete-Körösből fentebb kiágazott, Gyepesnek nevezett vízág Sarkadnál tér vissza a Fekete-Körösbe, s ezen a vízágon Sarkad faluból a Fekete-Körösre, onnan a Keszi-fokon a Fehér-Körösre, és így egészen Gyula kapujáig lehet hajózni. Ennek a vízágnak a kialakítását egy bizonyos gyulai török bégnek tulajdonítják, aki a Fekete-Köröst oly módon próbálta eltéríteni folyásából és természetes medréből - ámbár hasztalanul -, hogy háború idején az egész Gyulát vízzel áraszthassa el. A térkép közvetlenül Gyulánál már nem ábrázolt összefüggő mocsaras tavat, csak a várostól néhány kilométer távolságra északon két ágra szakadó Keszi-fok mentén jelzi, hogy a fok és ágai körül mocsaras a táj. Rosenfeld alaprajzán pedig már kiválóan látszik a Sarkadi-tó leapadása és visszahúzódása a vártól és a várostól. A felirat szerint a mocsár egy mérföld hosszúságú és szélességű, de több mint a fele ki van száradva. Hasonlóképpen a belőle kiágazó csatornák és fokok is, amelyek a Fehér-Körössel, illetve azok mellékágával összekötik. A XVIII. századra a Sarkadi-tó neve is feledésbe merült. JEGYZETEK 1 Előadásként elhangzott 1996. november 29-én a „Gyula 1496. évi városi privilégiumlevele 500. évfordulója" alkalmából rendezett emlékülésen. 2 Gyula topográfiájáról és Zündt látképéről: Karácsonyi: Békésvm. tört. I. köt. 162-164. II. köt. 144-145. és Corvin Erzsébet és Frangepán Beatrix gyulai földesurak temetkező helye. In: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. Összeáll., bev. és jegyzetelte Kereskényiné Cseh Edit. (Gyulai Füzetek 1.) Gyula, 1990. 53-55. 3 Gyula topográfiájának kérdéseivel Karácsonyi után különösen Scherer Ferenc foglalkozott: Gyula város története. GyTI. köt. 36. és 84-90. Szintén Karácsonyi és Scherer elképzelései alapján tárgyalta Gyula helyrajzának kérdéseit Fügedi Erik: Mezővárosaink kialakulása a 14. században. In: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp. 1981. 336-364., 362-363.Továbbá Gerelyes Ibolya: Török építkezések Gyulán (1566-1695). In: Szatmári Imre-Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez. Szerk. Jankovich B. Dénes. (Gyulai Füzetek 8.) Gyula, 1996. 101-129. 4 Vö. még Karácsonyi J.: Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése. In: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. 180. és Békésvm. tört. I. köt. 180. és II. köt. 138., valamint Bunyitay Vince: A váradi püspökség története. Nagyvárad, 1883-1884. II. köt. 427-429. és III. köt. 457^159. 5 Gyula említéseit a pápai tizedjegyzékben lásd a 24. jegyzetben. 6 Mathis Zündt (1491-1572) neves nürnbergi ötvös, rézmetsző, kő- és képfaragó volt. Kb. 1565-től egylapos nyomatok és röplapok kiadására specializálódott. Élénk figyelemmel kísérte az 1566. évi magyarországi török háború eseményeit. 1566-ban egy, a hadi cselekmények menetét is 84