Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Gyula mezőváros topográfiájának kérdései (XIV—XVIII. század)

hídjának magasságában található, akkor helye mintegy 400 méter távolságban is lehet az ispotálytól, nagyjából az Apor téren, a mai németvárosi templom környékén. A mészárszéket talán nemcsak azért tünteti fel a metszet, mert nagyméretű épület, hanem azért is, mert a magyarországi marhakivitel egyik célállomása éppen Nürnberg volt. Az összeírásokban rendszerint a második helyen szerepel a Malomszeg vagy Malom utca (1525-1567). Mint neve mutatja, a sziget északkeleti kiszögellő részén, az északi városrész malmával átellenben helyezkedett el. Az ispotálytól északkeletre kellett elterülnie még egy utcának, amely alighanem a Sánta utcával (1525-1567) azonosítható, és rendszerint az előbbi kettő után következik az összeírásokban. Talán még szintén a város keleti felében lehetett a Bojtorján utca (1525-1556), amelyet általában a Sánta utca után sorolnak. A további utcák már az ispotálytól nyugati irányban következtek a sziget két oldalán: a Salgó (1525-1553), majd a Bagdi vagy Bagd utca (1525-1553), a Szegény utca vagy Szegények utcája (1511-1553). Itt a sorrend világos, csak azért nem határozható meg az utcák pontos helye, mert nem tudhatjuk, hogy melyik volt közülük a sziget déli vagy északi oldalán. Csak a Bagdi utcáról jelenthetjük ki, hogy bizonnyal a sziget déli oldalán helyezkedett el. A Fölszer utca (1556) helye bizonytalan, mert csak egyszer fordul elő összeírásban. (Esetleg a sziget nyugati végében lehetett.) 1525-ben még külön falu volt.

35 Ezután térjünk át a Templom hídon az északi, Békés vármegyei városrészbe. Hét utcája közül három nem szerepel ugyan az összeírásokban, de itt a helymeghatározásokhoz több felhasználható okleveles adatot ismerünk. Az első utca a folyamágak találkozásánál az Újfalu vagy Új utca (1422-1579). A plébániatemplom és Gyula településmagvának közelében volt, mert nagyon korán, még 1422-ben Gyula utcájaként tűnik fel. Az egyik telek itt a plébániaház és Deák János telkei közé esett.

36 A plébániatemplom, másfelől a ferences templom és kolostor között látható lakónegyed lehetett a Palotahely utca (1511), amely a Szegény utcával együtt a gyulai plébános tulajdonában volt, ezért csak 1511-ben említik a plébános birtokainak felsorolásában.

37 A Palotahely utca nevét esetleg a Loconczi családnak a XIV század végén itt állott udvarházáról kaphatta.

38 A Barátok utcája vagy Barát utca (1553-1579) a ferences templomhoz és kolostorhoz kapcsolódó házsor, amelynek egyik vége a Barátok hídjánál volt. Helyét pontosan meg tudjuk jelölni: a Ferencesek terétől, vagyis az egykori híd helyétől húzzunk egy egyenest a ferences templomnak az Epreskert utcában feltárt helyéhez. Az egyenes ugyanolyan szögben halad, mint a metszeten látható házsor. A Szentmóric utca (1511-1553), amely az ott épült kápolnáról kapta nevét, határos volt a Barát utcával. (Kackfi György Barát utcai telke mellett állt a Gyulai Gaálok Szentmóric utcai udvarháza.)

39 Helyét a Barát utca végén, a városrészt övező kis vízfolyás közelében kereshetjük. 1403-ban Zsigmond király adománylevele még három Szentmóricról írt, mivel a falu Karácsonyi szerint három házsorból állhatott.

40 Ezután jutunk a mai város törökzu79