Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Gyula mezőváros topográfiájának kérdései (XIV—XVIII. század)

méretű román stílusú templom csak a XIV század elején épült itt, korábbi lelet mindössze egy XIII. századi leletanyagú hulladékgödör volt,

9 amely nem mellékes tényező, mivel egy közeli település létére utalhat. Úgy véljük, Gyula e templom, most már pontosan körülhatárolható helye körül kezdett kialakulni valamikor a XIII. század második felében vagy utolsó harmadában. A XIV század folyamán kibővített és átépített templom helyén a XV században háromhajós, nagyméretű, a szegedi alsóvárosi templomhoz hasonlítható gótikus plébániatemplom épült. Jankovich B. Dénes a középkori plébániatemplom és a ferences kolostor után, Zündt látképe alapján az ispotály („Spital") és az ehhez kapcsolódó Szent Elek-kápolna helyét is meg tudta állapítani: ezek épülete állt valójában a mai katolikus templom helyén.

10 A kápolnát a török dzsáminak használta, 1722-ben Rosenfeld kapitány alaprajzán ismét keresztény templomként tűnik fel. A régészeti feltárások tehát egyértelműen bizonyították, hogy a Zündt metszetén látható északi városrész nem a mai belváros területének, hanem előzetesen még csak ennyit mondhatunk - nagyjából a mai város északnyugati, törökzugi részének felel meg, ahol a két említett egyház alapjait feltárták. Ebből pedig leszűrhető, hogy Karácsonyi összes helymeghatározását és az öszszes topográfiai szempontból érdekes forrásadatot újra meg kell vizsgálni. Másrészt kitűnt, hogy Zündt látképének forrásértéke sokkal nagyobb, mint azt eddig feltételezték. Bár szakítottunk Karácsonyi előfeltevésével, és tudtuk, hogy a két nagy középkori városrész egyaránt a Fehér-Körös jobb partján volt, Zündt látképét sokáig hiába próbáltuk összevetni a város időben következő ábrázolásával, Leopold Franz Rosenfeld mérnökkapitány 1722-ben készített alaprajzával.

11 Ezen ugyanis a Fehér-Körös északi oldalán több mellékág is kanyarog, a vár közelében pedig árkok sora szeli át a várost. A vizsgálódásba bevontunk egy Gyuláról a XIX. század elején készült térképet is, amely már valóban pontos méréseken alapul, ugyanakkor a folyamágak még lényegében a régi állapotot mutatják.

12 A megoldáshoz végül az vezetett el, hogy a malmokat és a hidakat kezdtük figyelni a három ábrázoláson, feltételezve, hogy ezek helye viszonylag hosszú időtartam alatt is változatlan maradhat. (A vízimalmok építéséhez, működéséhez megvannak a kedvező helyek, a hidakat részben a városból kivezető utak, részben a szokás miatt, még ha lerontották, felégették is, ugyanazon a helyen építhetik újjá.) Az eredmény meglepő volt: a két városrész Zündt látképén ábrázolt öt hídja közül négy pontosan ugyanazon vagy megközelítőleg azon a helyen tűnik fel a későbbi alaprajzon és térképen. Csak a középkori plébániatemplom melletti Templom híd („Kyrch Prück") helyén nem találunk hidat.

13 A malmokat nézve megállapítható, hogy Rosenfeldnel is van egy malom a vár mellett. Egy másik, „két kőre járó régi malom" (L betű jelöli) pedig mintegy kétszáz méter távolságra a Zündtnél, az északi városrész szélén látható malomtól, a Fehér-Körös általunk keresett mellékágán. Most már pontosan kirajzolódik 72