Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei
még 125.) valóban említik mindkettőt („circa festum Alexii confessoris... in nundinis Gywlensibus", illetve „circa festum Pentecosten in nundinis Gywlensibus"). Bácskaiéra szerint viszont 1528ban Szent Mihály és Szent György (ápr. 24.) napján volt országos vásár. Mivel az ilyen vásár többnyire két hétig tartott, az április 24-i Szent György-napi és a pünkösdi (e változó ünnep lehetséges legkorábbi időpontja május 10-e volt) túlságosan közel eshetett egymáshoz. Ha késői, júniusi időpontra esett pünkösd, akkor pedig a Szent Elek-napi vásár lett volna túl közeli. Emiatt úgy véljük, hogy egy tavaszi vásárról van szó, amelyet akkor lehetett pünkösdhöz kötni, amikor ez az ünnep korai időpontra esett, egyébként pedig (például 1528-ban, amikor későn, május 31-én volt pünkösd) Szent György napjához. így tehát Gyula országos vásárait logikusan tavasszal (pünkösdkor vagy Szt. György napján), nyáron (Szt. Elek napján) és ősszel (Szt. Mihály napján) tartották. 216 BácskaiV: i. m. és Blazovich L.: i. m. 217 Fügedi E.: i. m. 354. és Blazovich L.: i. m. 352-356. 218 Karácsonyi (Békésvm. tört. I. köt. 247.) Koncz puskaművesnek a gyulai várból 1530ban kelt levelére hivatkozva rekonstruálja ezt az útvonalat, amely Szerémi György emlékiratából is kirajzolódik. (I. m. 274-275. és 328.) 219 Vö.:Történelmi világatlasz. Bp. 1991. 111., 114-115. és Fügedi E.: Uram, királyom... A XV századi Magyarország hatalmasai. Bp. 1974. 15. (térkép) 220 Uo. és Kolduló barátok, polgárok, nemesek. 362., Kubinyi A.: A magyarországi városhálózat XIV-XV századi fejlődésének kérdése. 46-47. Váradról Köleséren, Zarándon és Pankotán át is vezetett egy kereskedelmi út a Maroshoz. (Engel P.-Kristó Gy.-Kubinyi A.: Magyarország története 1301-1526. 108. térkép,Történelmi világatlasz. 115. és 119.) 221 Uo. 222 Vö. Fügedi E.: i. m. 338-339. és Kubinyi A.: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez. 7-83. és A magyarországi városhálózat XIV-XV századi fejlődésének néhány kérdése. 39-56., Blazovich L.: A Körös-Tisza-Maros köz középkori településrendje. 93-117. (térképekkel) és Gondolatok az Alföld középkori településhálózatáról. 45-56. 223 „Si quid enim Barona ferax et Macra ministrat. Id totum large dives Jula capit." (BO I. 183.) 224 Vö.: Kosa L.-Filep A.: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Bp. 1983. 68. 225 Gyula vonatkozásában részletesen tárgyalja e fejlődést Bácskai Vera idézett könyve. A korszakról és a tanulmányban tárgyalt több problémáról lásd Engel P.-Kristó Gy.-Kubinyi A. Magyarország története 1301-1526. 69
