Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei
109 Szabó Dénes: i. m. 132. és 204. Lásd még a 98. jegyzetet is. 110 Kristo Gy.: A vármegyék kialakulása Magyarországon. 487-488. 111 Megjegyzések az ún. „pogánylázadások" kora történetéhez. 37-39. (Tanulmányok az Árpád-korról. 94-96.) 112 Györffy legutóbb azt a véleményt fejtette ki, hogy amennyiben a nagyszentmiklósi kincs a késő avarok vezető rétege számára készült, görög nyelvű felirata egyértelműen török nyelvre vall, bár a görög betűkkel való átírás miatt biztosan csuvasos ogur-bolgár jellegzetességre utaló sajátosságok nem mutatkoznak benne. Ezután azt próbálja bizonyítani, hogy a késő avarok zöme a bolgár-török nyelvjárást beszélte, amelynek jellemzője volt a szókezdő b>w (bilabiális spiráns) hangváltozás. E változással ugyan Németh Gyula nyomán török eredetű magyar nevekben is számolhatunk, s erre hozza fel Györffy példaként a Sártiván-Vecse (Sártvány-Vecse) nemzetségnevet, melynek első elemében (sary-tivan ,fehér sólyom') a csuvasos s hang perdöntő. Ide sorolja a Vata nevet is, mely a török Bota szóból ered, és kapcsolatban állhat a nagyszentmiklósi kincs W>taul ésW)jla névpárjával. Györffy úgy véli, hogy az említett hangváltozás meglehetett a Pontusmelléki onogurok egyik nyelvjárásában, amelyet a késő avarok, a volgai bolgárok déli, eszkil törzse, a dunai bolgárok egyik része és a magyarba került onogur bolgár főúri réteg beszélt. (Az avarok nyelve. In: Honfoglalás és nyelvészet. 143-144. Vö. még.: A magyarság keleti elemei. Bp. 1990. 63. és Magyarország története. 1/2. köt. 1663.) Györffy saját korábbi megállapítása szerint azonban a besenyők egy része is bolgár-török (csuvasos) nyelvet beszélt (a másik része köztörök nyelvet), mivel a besenyő törzsszövetség két nép egyesüléséből jött létre. (Lásd a 120. jegyzetet is.) Györffy hipotézisének logikus eredménye az, hogy a nagyszentmiklósi kincs birtokosa éppúgy lehetett besenyő, mint késő avar, a „békési Vata" és a Sártiván-Vecse nemzetség pedig éppúgy lehetett besenyő eredetű, mint török eredetű magyar. 113 A latin szöveget közli: Kristo Gy.: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. I. köt. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1.) Békéscsaba, 1967. 28-29. Vö.: Györffy: A magyarság keleti elemei. 161.es TF I. köt. 511. ÍM Yp j köt. 496. és Magyarország története 1/2. köt. 1663. 115 A magyarság keleti elemei. 168-169. 116 Uo. 117 Uo. 158., 161-163., 167. és a Besenyők Magyarországon c. térkép e kötetben.TFI. köt. 495. és 575. III. köt. 375. és 378. Vö. még: Kristo Gy.: Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. 59-65. 118 A magyarság keleti elemei. 176-177. és 185. (Lásd a térképet is.) ATalmács helynév azonban esetleg a magyar tolmács közszóból vagy személynévből is eredhet. (Uo. 168.) A török bay Ggazdag') jelenthetett előkelők közé való tartozást, de nem méltóságnévként, hanem személynévként fordul elő. (Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Bp. 1986. 510.) 119 Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros köz középkori településrendje. BékéscsabaSzeged, 1985. 54. (térkép) és 170., Györffy: A magyarság keleti elemei. 163., VR 176. Kristo szerint a Zaránd megyei Besenyő falu a birtokosáról kapta nevét. (Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. 60.) 120 Györffy: A magyarság keleti elemei. 188. Vö. még: Ligeti Lajos: i. m. 362-364., 506511., Pálóczi Horváth András: Besenyők, úzok, kunok. In: Magyarrá lett keleti népek. Szerk. SzombathyV-László Gy. Bp. 1988. 106-164., Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép. 193198., Ligeti Lajos: i. m. 362-364., 382-385., 506-511. és 534-537. Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században. Bp. 2000. 436^39. 121 Márki: i. m. 86., 260-261., Karácsonyi: A magyar nemzetségek a XIV század közepéig. 234-248.,TFI. köt. 576-577., Ligeti Lajos: i. m. 362-364., 382-385., 506-511. és 534-537. 122 Rásonyi László szerint a Tivan név eredetét tekintve valószínűleg besenyő totemnév 62
