Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei

birtokközpont ennek peremén., a Sebes-Körösnél helyezkedett el, Nadánytól mindössze kb. 10 km távolságra. Ha a Kissárrétet, vagyis a Sebes-Körös Sárrétjét is nézzük, amely délen Békésig, illetve a Fekete-Körösig terjedt, akkor azt látjuk, hogy Csolt ennek területén, Gerla pedig a közelében feküdt. Györffy megjegyzi azt is a magyarországi besenyőkről, hogy téli szállásaik megválasztásában a víz közelségének szerepe lehetett, és feltehető, hogy nyaranta állataikkal felvonultak az erdős hegyek völgyeibe, de ez a helynévanyagban konkrétan alig fogható meg.

116 Ha magunk elé tesszük Györffy térképeit, amelyeken a besenyő etnikumot jelző adatokat ábrázolja,

117 azt tapasztalhatjuk, hogy ez esetben sem célravezető csupán Békés vármegye területére koncentrálni a figyelmet. Nyugatról indulva, a Hármas-Körös mellett két, besenyőkre utaló helynevet tüntet fel (az elsőt Csongrád megyében Szentes környékén, a másikat a Berettyó torkolatánál). Innen a Berettyó vonalát követve Békés megye északi határánál, a Sárréten bukkan fel két újabb helynév, majd a bihari vidéken a Berettyó és különösen annak mellékfolyója, az Ér mellett látunk jó néhányat. Ha a Hármas-Köröstől a Sebes-Körös mentén haladunk tovább, először a nadányi besenyő telepeket érjük el, majd a szomszédságában lévő Csoltot. Innen a Sebes-Körös mentén Vata szállásváltó útvonalát követve két középkori Besenyő helységnevet, valamint két, az egykori birtokosra utaló Besenyő helynevet találunk a bihari területen. Biharon és Krasznán túl Kolozs vármegyében, Kolozsvártól északnyugatra egy Becsenyet határnév bukkan fel Szomordok 1315. évi határleírásában. Ez önmagában nem lenne érdekes, de Szomordok mellett, Magyarnádasnál egy 1341. évi adat szerint éppen egy \ataháza nevű falu feküdt. A Fekete-Körös közelében is volt egylalmács (amely az egyik besenyő törzs nevéből eredhet) nevű település. Ehhez hozzáfűzhetjük, hogy a Fekete-Körösnél Baj (személynév és méltóságnév) és Bátor (személynév) török eredetű helynevek is utalhatnak besenyőkre.

118 A Fehér-Körös mellett, Zaránd közelében is akad egy Árpád-kori Besenyő nevű település, amely az aradi prépostság birtokába került. (Az aradi várnak is volt ismeretlen helyen egy Besenyő nevű földje.)

119 A Fehér-Körös menti területek nagy részét azonban már korán, Szent István idejében elveszthették a Csoltok, s ez magyarázza, hogy ott nem maradt fenn több, besenyőkre utaló nyom. Az eddigiekből arra az eredményre jutunk, hogy Györffy adatgyűjtése alapján sokkal inkább valószínű, mintsem kizárható az, hogy a Csolt nemzetség, illetve Vata és népének egy része besenyő eredetű volt. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy e nomadizáló népesség nem lehetett nagy létszámú (de életmódja miatt létszámához képest nagyobb katonai jelentőséggel bírt), és ezért sok nyoma nem maradhatott. Ráadásul a besenyők nyelvéről olyan keveset tudunk, hogy gyér emlékei általában nemigen különíthetők el más török eredetű szavaktól, és ezért a helynevek közül jóformán csak a besenyő (saját nyelvükön „becsenek") szó és változatai (Becsenek, Becse, Besnyő, Beseny stb.) vallanak bizonyosan erre az etnikumra. A besenyők egy része köztörök (többek szerint 37