Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Képek jegyzéke

Képek jegyzéke E kötetben különösen a Gyula mezőváros topográfiájának kérdéseiről szóló tanulmányt tartottuk szükségesnek illusztrációkkal ellátni. Az első két térkép Kratochwill Mátyás keze munkáját dicséri. (Az első vázlatrajzunk alapján készült.) A első térképen csak azok az utcák (lakónegyedek) vannak feltüntetve, amelyek hozzávetőleges helye meghatározható volt. A középső városrész nyolc utcájából csak háromé, az északi városrész hét utcájából viszont csak a Csapó utca helyét nem jelöltük meg, de valószínű, hogy a Krakó (Karkó) utcától délre terült el. A Barát utca házsorának az irányát is jelzi a felirat. Az is világos, hogy a Nagy utca a Fehér-Körös mentén húzódott hosszanti irányban. Ez az utca, a Szent Elek-kápolna és a Sánta utca is a sziget magasabb fekvésű részén helyezkedett el, amint az a szintvonalas térképen (2. kép) jól megfigyelhető. Az északi városrészben a viszonylag magasabb térszinten állt a plébániatemplom és közvetlen közelében a Palotahely és az Új utca. A Barát utca (amely a Barátok hídjától a ferences kolostorig és onnan tovább haladt egyenes irányban) hasonlóképpen a kiemelkedő térszinten helyezkedett el. A Szentmóric utca pedig északnyugat felől csatlakozott az előbbiekhez. (Felirata sajnos egy kicsit feljebb került a térképen a kelleténél. Az árok mentén 1,5 cm-rel arrébb kell csúsztatni délnyugati irányban.) A Krakó (Karkó)és a Halász utca egy másik, szintén magasabban fekvő területet foglalt el, a Krakó utcához csatlakozó Ajtós faluval együtt. A szintvonalas térképen az is jól látszik, hogy az ezt az északi városrészt körítő árok északkelet felől a Sarkadi-tó tölcsérszerű öbléből indult ki, s onnan a vasútállomás, majd tovább a\5íésselényi-tó irányában húzódott. A folytatása azonban már nem rajzolódik ki ilyen világosan. Végül az első térkép alapján a XV század eleji állapotra is vissza lehet következtetni. Gyula település a középkori plébániatemplom körül alakult ki. Közvetlen közelében volt Újfalu (a későbbi Új utca) és Szentmóric, valamivel távolabb Krakó és Ajtós falu. Gyula a Fehér-Körös ágától délre is terjeszkedhetett. Itt, a Fehér-Körös, a Sarkadi-tó és a Fehér-Körös ága által körülvett szigeten csak Bagd falu lehetett, de erről sem állapítható meg egyértelműen, hogy a Fehér-Körösnek melyik oldalán feküdt. Az első két térképen kívül a Gyula mezőváros topográfiájának kérdéseiről szóló tanulmány illusztrációjaként szerepel a képmelléklet 12-16. darabja. 371