Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei

magánbirtokos főurakként, állami tisztségek viselőiként voltak tagjai az uralkodó rétegnek. Bár territóriumuk nagy részét szétszabdalták, s magánbirtokként maradtak meg egyes részei, 1046-ban még a kezükben volt Sebesvár Bihar vármegyében (bizonyára a környező vidékekkel) és a későbbi Kraszna vármegye területe is uralmuk alatt állhatott, mert ott csak a XI-XII. század fordulója körüli évtizedekben került sor a királyi vármegye megszervezésére.

110 Uralmi területük nagyobb részén azonban már szűkítette és sértette hatalmukat a vármegye- és az egyházszervezés előrehaladása. Kristó Gyula már 1965-ben felvetette azt a lehetőséget, hogy Vita és Békés megye lakosságának egy része besenyő eredetű volt. Hivatkozott arra, hogy a Bíborbanszületett Konstantin császár művében olvasható besenyő fejedelemnévsor az egyik besenyő törzs vezetőjeként említi Bota nevét. A nyelvészeti elemzések szerint a török eredetű Bota (Bata) név szabályos megfelelője a magyarban a Vata név.

111 Györffy szerint viszont nem bizonyítható egyértelműen a Vata név besenyő eredeztetése, mert ez a hangváltozás (szókezdő b>v) a magyar nyelv török eredetű szavainál is megfigyelhető. Kristó a nagyszentmiklósi kincsre is utalt, amelynek török nyelvű feliratán is olvasható a Bota név, és a kincs Németh Gyula véleménye szerint besenyő eredetű. A nagyszentmiklósi kincs eredetének, tulajdonosainak, feliratainak kérdése azonban vitatott, ezért nem foglalkozunk vele, csak arra utalunk, hogy Györffy újabb hipotézise a kinccsel kapcsolatban Kristó feltevését egyáltalán nem zárja ki.

112 Végül Kristó IV Béla király oklevelének egy kitételét hozta fel bizonyítékul, amely említ „egy bizonyos Nadány nevű pusztaegyházat, amely egykor a besenyők Békés megyéjében feküdt" („...qvandam Ecclesiam vacuam Nadany nomine, qve fuisset qvondam in Cottu Bekes Bissinorum sitam..."). Azt gondoljuk, hogy az oklevélrészletnek ez a fordítása is csak arra enged következtetni: egykor nem jelentéktelen számban besenyők is éltek Békés megye területén, illetve esetleg arra, hogy besenyő eredetű nemzetség hatalma alatt állt. Györffy azonban - Kristó szerint - egy nem feltétlenül szükséges szórendi változtatással más olvasatot ad: „egy bizonyos Nadány nevű pusztaegyházat, amely egykor a besenyőké volt, Békés megyében feküdt".

113 így tehát csak a besenyők nadányi (Körösladány) birtoklását igazolja az oklevél. Györffy szerint is egyértelműen bizonyított, hogy a Sárrét vidékén besenyő szállások voltak, erre utal a Sárrét területére kiterjedő szeghalmi esperességben a besenyő etnikumra utaló helynevek gyakorisága. Besenyő szórvány azonban véleménye szerint csak a Körösök vonalától északra volt található, a Csolt nemzetség és Vata pedig ettől délre lakott.

114 Ezzel szemben máshol a következő fontos megállapítást teszi a magyarországi besenyőkről: „a forrásszerűen igazolt besenyő telephelyek legsűrűbben a kiterjedt sárrétek peremén mutatkoznak, ami kapcsolatban állhat a besenyők nagyállattenyésztő voltával."

115 Márpedig a Csolt nemzetség uralmi területe bizonyára kiterjedt a Körösöktől északra húzódó Nagysárrét, vagyis a Berettyó Sárrétjének területére is. A csolti 36