Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Implom József helytörténeti munkássága

menyeként a múzeum és a könyvtár gyűjteményei a helytörténeti kutatás bázisává váltak. Implom számos formában segítette a helyi kutatókat (pl. Scherert, Kóhn Dávidot, de máshonnan is bizalommal fordulhattak hozzá adatokért (pl. Bannerék vagy a néprajzos Gunda Béla). Az iskolában 1940-től igazgatóhelyettes volt, majd szakfelügyelőként is működött. Számos újságcikket írt az iskolai oktatás kérdéseiről, különösen a polgári iskolai munkáról. 1940-től ismételten katonai szolgálatot kellett teljesítenie. 1943-tól egy erdélyi román fakitermelő, azután pedig egy mélyépítő század parancsnoka volt. Amikor a fegyverszünet hírére hazafelé indult, orosz hadifogságba esett. 1947. augusztus l-jén, kétévi orosz hadifogságból hazatérve, Implom újra átvette a múzeum és könyvtár irányítását, de a háború előtti, látványos fejlődést hozó szakasz menthetetlenül lezárult. Szomorúan vehette tudomásul a tényeket: „A múzeum anyaga a múzeum kiürítése alkalmával nagyobbrészt elpusztult (...) sajnos, az ásatási anyag is - kevés kivétellel - elpusztult a naplókkal együtt."

36 A könyvtárt, amelynek állományát Implom mintegy háromszorosára növelte, szerencsés módon nem érte ilyen pusztulás, csak később, az 50-es években tették tönkre (alkalmatlan helyre költöztették és a könyvek értékes részét, majdnem felét elszállították az új megyei könyvtárba, Békéscsabára). Implom kezéből azonban már 1950-ben kivették a múzeum és a könyvtár vezetését.

37 Az 50-es években csak nyelvészeti, főleg szótörténeti írások jelentek meg tőle. Általában megállapítható, hogy munkássága e második szakaszában a nyelvtörténeti kutatások és a legkülönfélébb nyelvészi feladatai kerültek első helyre. Szakfelügyelőként, tanárként pedagógiai kérdésekkel is sokat foglalkozott. Az 1960-70-es években a diktatúra puhulásával munkásságának újabb, bő termést hozó időszaka bontakozott ki. Ebben a nyelvészet mellett a levéltári források alapos ismeretén nyugvó helytörténeti kutatások kapták a legnagyobb súlyt. Jó kapcsolata alakult ki Szabó Ferenc levéltárigazgatóval, s ezzel eredményei publikálásának is új lehetőségei nyíltak meg. 1960-tól kezdve újra sorban jelentek meg helytörténeti írásai. Először a múzeum Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára kiadott évkönyve hozta egy tanulmányát, amelyben Vörös Mihály Gyula ostromát, ill. Toronyi Tamás élettörténetét elbeszélő verses históriáját elemezte.

38 Ezt a ponyván többször kiadott históriát már gyermekkorában olvasta Implom. Ha valaki Gyula múltjának főbb történeti adataival akar ismerkedni, ma is haszonnal forgathatja Implom olvasókönyvét Gyula régebbi történetéről, valamint tömören összefoglalt kis várostörténetét és városismertető könyvecskéjét.

39 Nagyon hasznos összefoglalást ad a gyulai utcanevek történetéről az utcanévkutatás módszereibe, problémáiba bevezető tanulmánya.

40 (Implom már 1950-5l-ben gyűjtött földrajzi neveket Gyulán, ill. a gyulai és a szeghalmi járásban az Akadémia Magyar Nyelvtudományi Intézete számára. A földrajzi neveken kívül egyébként gyulai családnevekből és ragadványnevekből is van gyűjtése.) 354