Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Implom József helytörténeti munkássága

régészkedés volt. Már 1928 őszén bejárta a gyulai határt és a tanyasiaktól érdeklődött, hogy az eke vagy ásó vetett-e napfényre valamit. „De mennyire, hogy igen! Alig van a határnak egy kis darabja, ahol valamilyen leletről ne tudtak volna" - írta egyik kollégájának.

21 A levélből az is kiderül, hogy Implom jól tudta, csak a szakszerű ásatás ér valamit, ezért szeretett volna ásatásokat megtekinteni, hogy útmutatást kapjon. Bosszantotta a múzeum kézikönyvtárának elavult és hiányos volta. Szakmai tapasztalatszerzésre 1932-ben a Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályán, majd a következő évben Banner János kopáncsi ásatásán nyílott alkalma. Jó kapcsolata alakult ki ugyanis a szegedi egyetem Archeológiai Intézetét vezető Bannerral és munkatársaival, Bálint Alajossal és Párducz Mihállyal, akiknek több ízben is segítségükre volt adatokkal vagy egyéb módon. Móra Ferenccel is levelezésben állt. 1930 decemberében örömmel tudósíthatta arról, hogy a vármegyei költségvetésben jóváhagyták az 500 pengőt a múzeum részére, így lesz pénz a jövő évi ásatásokra.

22 1931-ben megkezdte a törökzugi ferences templom és kolostor ásatását, amelyet követett a Gyula határában fekvő középkori települések templomainak és temetőinek tervszerűen folytatott feltárása 1937-ig. E munkák eredményei tehát mind beépülhettek Scherer monográfiájába, sőt azt lehet mondani, hogy a középkori rész régészeti megalapozását lényegében Implom végezte el. (A feltárt templomok alaprajzait Scherer közölhette könyvében.) A helyi sajtó hasábjain Implom folyamatosan beszámolt a múzeum ásatásairól, de nagyon bántotta, hogy feltárásai eredményeinek tudományos igényű közzététele, amelyet a szakmai körök is vártak tőle, egyre halasztódott, hiszen így - mint írta - „akarva, nem akarva ő is végképpen bekerül azok közé, akik csak a szekrények részére ásatnak".

23 Egy másik levelében az okokat is összegzi: „Talán ha feleannyit ásattam volna, a pénz másik felét pedig a publikálásra szántam volna, másképp állna a dolog. De hát nem rajtam állt a dolog. Ugyanis Scherernek Gyula törökvilág előtti helyrajzára vonatkozólag csak meglehetősen gyér okleveles adata volt. Hirtelenében tehát, amennyire szűkre szabott költségvetésünk megengedte, a legbiztatóbb helyeken ásatnom kellett. Az eredményre nem is panaszkodhatom. Leltem kolostort is, kettőt is (a gerlai kolostor feltárása jobb időkre vár), falusi templomot is, jó néhányat. így azután a kiadásra váró anyag folyton szaporodott."

24 Implom már 1934-ben, a múzeum megnyitásának 60. évfordulóján egy önálló múzeumi kiadványsorozatot szeretett volna elindítani, amellyel a régészeti, történelmi és néprajzi kutatások eredményeinek közzétételét megoldhatta volna.

25 Az első füzetben a törökzugi ásatásról szándékozott beszámolni, a másodikat Scherer írta volna a gyulai várról. A terv akkor nem valósult meg, s csak 1938-ban - amikor már befejeződtek a régészeti feltárások - került ismét napirendre. Bannernak november 15-én írott levelében részletesen ismertette elképzeléseit.

26 Eszerint a Gyulai Dolgozatok címmel induló sorozatban évente 2-2 gyulai vagy megyei vonatkozású tanulmány jelenne meg 2-4 íves füzetben. A tanulmányok lehetséges tárgykörét meglehetősen szélesen jelölte ki (helytör352