Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Mogyoróssy János. Egy kisvárosi nemes könyvei és műveltsége

a helyi kutatásokba, forrásgyűjtésbe az országból neves történészeket tudott bevonni. Egy virágzó alkotóműhely, valóban „a helytörténeti kutatás egész kis akadémiája" alakult ki.

43 Mogyoróssy ereje fogytáig nagy ügybuzgalommal látta el a „tárlati igazgató" feladatkörét. (Még az amerikai emigránsokkal is voltak kapcsolatai, hogy onnan is régiségeket szerezzen be.) A társulat évkönyveiben rendszeresen beszámolt a múzeumi tárgyak, a könyvállomány, illetve a levéltári anyag gyarapodásáról. 1890-ben hajlott kora miatt lemondott tisztségéről; 1893. május 10-én elhunyt. Joggal nevezhetjük róla a múzeum és a könyvtár történetének első korszakát - Banner János szavaival - az alapító korának,

44 amikor a szakszerű és módszeres munka hiányait még sokszor a hit és a lelkesedés pótolta. A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat feloszlatása után, 1895-től jogutódja a Békésvármegyei Közművelődési Egyesület volt, majd ettől 1921-ben Gyula városa vette át a múzeumot és a könyvtárat,

45 amely ez időponttól kezdve Városi Múzeum és Könyvtár lett. A két intézmény életében 1928-tól a második világháborúig tartott egy nagyszerű fejlődést hozó periódus, amikor vezetésük egy fiatal, lelkes és képzett szakember, Implom József tanár kezében volt. A könyvtár 1933-ban kiegészült a város neves szülötte, Karácsonyi János történész hagyatékának 3383 kötetével.

46 Az OSZK szakértője szerint a Karácsonyi-könyvtár gazdag anyaga egyetemi könyvtár részére is értékes gyarapodást jelentett volna.

47 A második világháború lezárta a fejlődő szakaszt. A múzeum értékes anyaga a múzeum háborús kiürítése (helyiségeit ugyanis orosz katonai kórház céljára foglalták le) alkalmával javarészt elpusztult. Ezzel szemben a könyvállomány (kb. 12 000 kötet) szinte hiánytalanul megmaradt. A hadifogságból hazatért Implomot azonban már 1950-ben eltávolították a könyvtár éléről. A könyvtár vezetése (amint a városé is) nem megfelelő kezekbe került, így nem csoda, hogy már saját legközvetlenebb érdekeit sem tudta megvédeni. A gyulai könyvtár legértékesebb részét - mintegy 5000 kötetet - az új megyeszékhelyen, Békéscsabán 1952-ben létrehozott Megyei Könyvtár egyszerűen elszállíthatta. A könyvekről még csak jegyzéket sem készítettek. Több mint valószínű, hogy ezzel kezdődött Mogyoróssy János könyveinek elkallódása. Gyulán máig mindössze 32 mű maradt meg könyvtárából. A Békés Megyei Könyvtárban 1992-ben összegyűjtötték megmaradt köteteit. Ezt az tette lehetővé, hogy Mogyoróssy könyvei nagy részébe beírta nevét vagy monogramját, máskor címere vagy szárazbélyegzője található meg a könyvben. így mintegy 125 kötet könyvet sikerült azonosítani, amelyet nemes gesztussal visszaszármaztattak Gyula városának, a gyulai könyvtárnak, amely 1968-tól Mogyoróssy nevét viseli. Ezzel végül is teljesülhet Mogyoróssy akarata, aki azt kívánta, hogy könyveit szeretett városában őrizzék és egy külön szekrényben helyezzék el „Mogyoróssy adománya" felirattal, még akkor is, ha könyveinek már csak - bár nagyon is értékes - morzsalékait helyezhetjük el oda. 338