Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Mogyoróssy János. Egy kisvárosi nemes könyvei és műveltsége

egri érseki líceumban és a nagyváradi királyi akadémián végezte 1826-27-ben. Egerben Kossuth iskolatársa volt. Mivel hajlott korú szülei vagyonából már nem futotta jogi tanulmányai költségeinek fedezésére, 1827 végétől Békés vármegye irodájában működött gyakornokként, de emellett gróf "Víenckheim Ferenc gyulai uradalmának törvénykezési iratait is kezelte. Szabad óráit a jog tanulására és festegetésre fordította, amely utóbbihoz különös hajlama volt. 1828 októberétől azután a gyulai uradalom szolgálatába lépett, s úriszéki jegyzőként (actuarius) talált alkalmazást, de egy ideig Víénckheim Ferenc gróf titkára is volt. 1832-ben Wnckheim Ferenc javaslatára Vas vármegye táblabírájává választották. Ugyanazon év végén a gyulai uradalom gazdatisztjévé nevezték ki. Ekkor házasságot kötött nemes Pecz Annával, a vésztői uradalmi magtárnok, Pecz Imre lányával. A házasságból hat gyermek született. Egzisztenciája megszilárdulását, vagyona gyarapodását mutatja, hogy keresményéből 1836-ban egy egész teleknyi (mintegy 56 hold) földbirtokot vásárolt, amelyből három holdnyi területen gyümölcsfákat ültetett, előmozdítva ezzel a gyümölcsfák elterjesztését Gyulán. Ez évben került sor első könyvadományozására is. 1836-ban uradalmi számtartóvá nevezték ki, s egyben megbízták a grófi család gyulai levéltárának gondozásával. Ez utóbbi kinevezés is ösztönözhette a történelem tanulmányozására. 1848-ban részt vett a szabadságharcban, a magyargyulai nemzetőrség egyik századának kapitányaként. 1865-ben nyugalomba vonult, s ezután már teljes szívvel a történelem és a régészet tanulmányozásának élhetett, de emellett a város közéletében is aktívan részt vett. Történelem iránti vonzalma már ifjúkorában feléledt. Önéletrajzában írja, hogy rajztanára Temesvárott, ahol a 3. grammatikai osztályt járta, szüntelenül várerődítési és hadászati térképek készítésével foglalkoztatta. Gyulán nagybátyja, Kornéli Ambrus volt mentora, akinek könyvtárát és értékes régi okleveleit kedvére tanulmányozhatta. Ez és „a vele napontai társalgás, és mind azokból eredett versengés s vitatkozás bennem a történelem iránt elolthatatlan tüzet gerjesztett" - írta önéletrajzában. Gyakran megfordult Pesten, ahol a Nemzeti Múzeum pénz-, érem- és régiséggyűjteményeit látogatta. Maga is megkezdte a régiségek és könyvek gyűjtését. Sikerült kapcsolatba kerülnie az 1820-30-as évek neves íróival, tudósaival, így Horvát Istvánnal, Kultsár Istvánnal, Döbrentey Gáborral, Kisfaludy Károllyal és Báthory Gábor református püspökkel. A lakásukon vagy Eggenberger József könyvárus boltjában hallgatott tudományos vitatkozásaik és néhányuk személyes példája életre szóló ösztönzéseket adtak Mogyoróssynak. (Kultsár István 1827-ben maga is közel 4 ezer kötetes könyvtárat adományozott Komáromnak.) Mogyoróssy első kisebb írásai Kultsár lapjában, a Nemzeti Újságban, ill. annak melléklapjában, a Hasznos Mulatságokban jelentek meg. 1828-1835-ig írogatott feljegyzései

14 (főleg olvasmánykivonatok) bepillantást engednek egy reformkori ifjú olvasmányaiba, műveltségébe.

15 Bár a feljegyzések még eléggé vegyes és sokirányú érdeklődést mutatnak, már jelzik a 331