Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei

zsi kereteket akarták leképezni, és határaikat a nomadizálási rendszerhez igazítani, hanem ellenkezőleg, éppen e régi kereteket akarták széttörni és az ezekhez kapcsolódó nomád életmódot felbomlasztani. Ugyanakkor az eltüntetni szándékozott régi struktúrák nyomát az újak valamelyest magukon viselik, pl. különösen az egyházmegyék vagy néhány Szent István által létrehozott, átmenetileg fennállt, nagy kiterjedésű vármegye.^'^ Jellemző módon Győrffy történeti földrajzának adatgyűjtése ott kezd érdekes eredményeket hozni, ahol a vármegyék ABC-sorrendben haladó feldolgozása ellenére már több szomszédos vármegye adatait lehet egymás mellé állítani. Különösen igaz ez Békés vármegye esetében. Visszatérve a Csolt nemzetségre le kell szögeznünk, hogy a birtoklástörténeti adatokból és a helynevekből nem lehet a honfoglalás idejének állapotaira visszakövetkeztemi, legfeljebb a XI. századi viszonyokról kaphatunk hozzávetőleges képet.^^ Tehát semmiképpen nem fogadhatjuk el bizonyítottnak azt az állítást, hogy Békés megye területe már a honfoglaláskor e nemzetségnek jutott. Győrffy elmélete szerint a királyi hatalom csak a téli szállást hagyta meg a főemberek kezén, a Csolt nemzetség esetében viszont azt látjuk, hogy a nyári szállások egy részét is megtarthatták. Birtokközpontjaik a folyók menti útvonalaik kezdő és végpontjain alakultak ki. Karácsonyi óta a történeti kutatás egyöntetűen vallja, hogy Váta vára a békési földvár volt, s 1046-ban. innen indult ki a pogánylázadás. Erről is Győrffy legutóbbi összegző megállapításait idézhetjük: „a mozgalom élére ekkorákra állt, Csolt nemzetségfő fia, aki valaha a Hármas-Kőrös vidékének ura volt. Várát és uralmi területét bizonyára István király sajátította ki, és Békés nevű ispánját behelyezve, királyi megyévé szervezte. Az apjának meghagyott birtokon tengődő főúr most elérkezetmek látta az időt a régi szép idők visszavarázslására..."«^ Békés vármegye korai, Szent István-i megalapításának feltételezését lényegében erre a\^ta békési várára vonatkozó adatra lehetett alapozni.^^ A Képes Krónikában ugyanis ez olvasható: „Primus autem inter Hungaros nomine \^tha, de castro Selus' dedicavit se demoniis..."\^gyis: „A magyarok közül Selus várából egy\^ta nevezetű volt az első, aki a démonoknak szentelte magát..."^^ A „de castro Selus" szöveghellyel szemben a krónika szövegét őrző kódexek többségében „de castro Belus" olvasható.^^ Bunyitay és Karácsonyi munkái nyomán a kutatás csak ezt a „Belus" alakot vette figyelembe, és elfogadta azt a magyarázatot, hogy ez toUhiba „Becus" (Bekus) helyett, tehát a vár így Békéssel azonosítható. A régészek ebből kiindulva már háromszor végeztek ásatásokat Békésen azon a helyen, ahol feltehetőleg a földvárnak lennie kellett, de Vata földvárának, illetve az ispáni várnak nem jutottak nyomára.^'^ Miután a „Belus" alak is szövegromlást mutat, nem érthető, hogy miért tekintett el a történeti kutatás a „Selus" változat vizsgálatától. Annak ismeretében, hogy a Csolt nemzetség birtokai és egykori hatalmi területe korántsem 31