Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

A fordított világ mentális sémája és Antonius atya fordított világa

85 Oeuvres completes. 1233. és Francois Rabelais: Pantagruel (Ford. Süpek Ottó) 155. Rabelais ebben is Lukianosztól vette az inspirációt, ugyanis ő írt a dipszászokról, akiknek nevét a görög „dipsza" (szomjúság) szóval hozta kapcsolatba. Vö.: Lukianosz összes művei II. köt. 393396. 86

Vö.: Bahtyin i. m. 85-91., 200-201. és 222-225. és Oeuvres completes. 1340. Lukianosz párbeszédében is ilyen felhívás olvasható: „Te csak arra ügyelj mindig, hogy rendben legyen a szénád, járj a magad útján, nevess sokat és semmit se végy nagyon a szívedre!" (Menipposz avagy leszállás az alvilágba. Ford. Tar Ibolya. I. m. I. köt. 302.) A Biblia is vidám és jókedvű evés-ivásra (Préd 9,7) és örvendezésre („Mindenkor örüljetek" - ITesz 5,16) szólít fel. 87 A pantagruelizmust többször és többféleképpen határozza meg művében Rabelais. Vö. különösen: Gargantua. 1. fej., Pantagruel. 34. fej., Quart livre, Prologue. Oeuvres completes. 10., 337. és 523. 88 Quart livre, Prologue. Oeuvres completes. 523. A bor gyógyító hatásáról Ficino is írt Platónra és Arisztotelészre hivatkozva. (Uo. 1066.) 89 Cinquiesme livre. 44-47. fej. Oeuvres completes. 831-840. Vö.: Francois Rabelais: Gargantua és Pantagruel. (Ford. Benedek M.) II. köt. 197-203. Bahtyin úgy véli, hogy a bor az új, a szabad és vidám igazság szimbóluma. (I. m. 213-218.) Süpek Ottó szerint a szomjúság elsősorban a tudásszomjat jelenti, a kenyér és a bor az örök igazság fogalmához kapcsolódik, amelynek megszerzése volt a reneszánsz humanizmus célja. (I. m. Előszó. 12-13.) 90 Oeuvres completes. 834. Vö.: P. O. Kristeller: Szellemi áramlatok a reneszánszban Bp. 1979. 34-35. és 91-95. 91 Oeuvres completes. 6-7. 92 Oeuvres completes. XXVI. és 1064. 93 Ahhoz, aki az ékesszólásban Prométheuszhoz hasonlított. (Ford. Bollók János) Lukianosz összes művei. I. köt. 16-20. 94 Bahtyin: i. m. 166. Bahtyin úgy véli, hogy Rabelais világában csak viszonylagos komolyság képzelhető el, mert Rabelais parodisztikus írásmódja mindent relativizál. Thelema nem is jellemző szerinte Rabelais világszemléletére. (Vö.: i. m. 168. és 172.) 95 Lm. 12-18. 96 Lm. 116. 97 Maren-Sofie Rostvig: „Beatus ille vir" - das Ideal des „Glücklichen Mannes". In: Propyläen Geschichte der Literatur. III. köt. Renaissance und Barock. 1400-1700. Frankfurt/ M.-Berlin, 1988. 494-508. Draskovich József: Egy XVIII. századi arisztokrata család mulattatója. Antonius atya históriái. In: Békés megye és környéke XVIII. századi történetéből. Szerk. Erdmann Gyula. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3.) Gyula, 1989. 179-277. 258. II. 1 „Akten dass ist Unterschidliche Lachenswürdige. Jahrsgeschichten..." Az elveszett eredeti kéziratról Éble Gábor által készített másolatot a Magyar Országos Levéltár könyvtára őrzi. Címlapján ez áll: „Hueber Antal kapisztránus barátnak 1743-1758-ig vezetett naplójából a Károlyi grófokat érdeklő részek. A továbbiakban e kéziratra - tagolódásának megfelelően - az év, a fejezet és a lapszám megadásával hivatkozunk. Fordításunkban megjelent a gyulai esküvő eseményeit leíró rész: Antonius Hueber: Iratok, vagyis különféle mulatságos történetek évek szerint... (részlet). In: A hétköznapok historikuma. Szerk. Dusnoki-Draskovich J.-Erdész A. (KörösökVidéke 5.) Gyula, 1997. 162-184. Ha e megjelent részből idézünk, a következő rövidítést használjuk: Iratok (részlet). Antonius atya emlékiratának részletes ismertetését és elemzését egy korábbi 305