Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
A fordított világ mentális sémája és Antonius atya fordított világa
398., Paczolay Péter: Hit és erőszak. Vallásháborúk, vallásbékék, pacifista szekták a reformáció korában -Világosság. 1984/8-9. 481-490., Zur Friedensidee in der Reformationszeit.Texte von Erasmus, Paracelsus, Franck. Kiadta S. Wollgast. Berlin, 1968., Keith Thomas: Die Erneuerung der Welt. Englische Sozialutopien des siebzehnten Jahrhunderts. In: Vergangenheit, Zukunft, Lebensalter. Zeitvorstellungen in England der frühen Neuzeit. Berlin, 1988. 68-87., A. L. Morton: Angol utópia. Bp. 1974., J. G. A. Pocock: James Harrington élete és művei. In: A koramodern politikai eszmetörténet cambridge-i látképe. Szerk. Horkay Horcher Ferenc. Pécs, 1997. 145159. 39 Gargantua. 52-57. fej. Rabelais: Oeuvres completes. 137-150. Vö. még: 1044. és 10591068. 40 Morus: Utópia. Ford. és utószó: Kardos Tibor. Bp. 1989., Thomas More: Utopia. Ford. és bev. Paul Turner. London, 1977. 41 J. Delumeau: i. m. 279. Vö. még: Francis Bacon: Novum orgánum I. Új Atlantisz. Bp. 1995.,Tömmaso Campanella: A Napváros. Vitás kérdések a köztársaságról. Bp. 1996. 42 J. Delumeau: La peur en Occident. 232-389. és Le peché et la peur. 44-129., 143-163. és 416-447., Bemard McGinn: Antikrisztus. Az emberiség kétezer éve a Gonosz bűvöletében. Bp. 1995., Siegfried Hoyer: A török mint antikrisztus (Adalék Luther Márton török-képéhez) Világtörténet. 1983/3. 30-42., Lutz Röhrich: Az ördög alakja a népköltészetben -Ethnographia. 77. 1966. 212-228. A halál groteszk, parodisztikus ábrázolására példa Holbein Haláltánc-sorozata:The Dance of Death by Hans Holbein the Younger. New York, 1971. Vallási ellenfelek démoni figuraként, állati szörnyalakként való beállításáról és ábrázolásáról, amely általában jellemzője volt a hitvita-irodalomnak: Bitskey István: A restek eledele - Rubicon. 1993/1-2. 20-22. A zsidók elleni vádakról: Wienfried Frey: Ritualmordlüge und Judenhaß in der Volkskultur des Spätmittelalters. In: Volkskultur des europäischen Spätmittelalters. 177-199., Friedrich Heer: The Medieval World. NewYork-Scarborough, 1962. 309-324. A nők értékeléséről: Marie-Thérése d'Alverny: Hogyan látták a nőt a teológusok és a filozófusok -Világtörténet. 1982/1. 3-39., Georges Duby: A lovag, a nő és a pap. Bp. 1987. és A nő a középkorban. Corvina, 2000. Gerhard Jaritz: Zwischen Augenblick und Ewigkeit. Einführung in die Alltagsgeschichte des Mittelalters. WienKöln, 1989. 136-146., N. Z. Davis: Die aufsässige Frau. In: Humanismus, Narrenherrschaft und die Riten der Gewalt. 136-171. A fentiek logikus következménye, hogy a demonológiai irodalom által kidolgozott sztereotip boszorkánykép szerint különösen a magányos öreg nőből lehet boszorkány. Vö.: Pócs Éva: Miért nők a boszorkányok? In: Társadalom-néprajzi tanulmányok. Népi kultúra - népi társadalom. 19. köt. Bp. 1998. 135-155. 43 Szent Ágoston Vallomásai. II. VI. 14. (lat.-magy. Ford. Balogh József) I. köt. Bp. 1995. 69. 44 Inferno, XXXDZ 38. Dante Alighieri: Commedia. A cura di E. Pasquini e A. Quaglio. Milano, 1987. 334. Lucifer a legszebb angyalból lett a fordítottja: a legrútabb, a Sátán, akitől minden rossz származik. Danténál a pokol legmélye a Nap (Isten) hiányában a fagy, a jég és az örök alkony világa. 45 A boszorkánysággal foglalkozó kiterjedt irodalomból csak néhányat sorolunk: Pócs Éva: Maleficium-narratívok - konfliktusok - boszorkánytípusok. Sopron vármegye 1529-1768. In: Folklórműveltség a XVIII. századi Magyarországon. Népi kultúra - népi társadalom. 18. köt. Bp. 1995. 9-66., Eva Labuvie: Zauberei und Hexenwerk. Ländlicher Hexenglaube in der frühen Neuzeit. Frankfurt/M. 1991. Keith Thomas: Religion and the Decline of Magic. London, 1988. 517-701., Wolfgang Behringer: Beiträge und Perspektiven der Hexenforschung. Neue historische Literatur - Historische Zeitschrift. 249. 1989. 619-640., Gustav Henningsen: A boszorkányok ügyvédje. A baszk boszorkányság és a spanyol inkvizíció (1609-1614). Bp. 1988. 64-85. A boszorkányságról és az eretnekek elleni vádak átviteléről a boszorkányokra: Norman Cohn: Európa démonai. A boszorkányüldözés története. Bp. 1994. és Klaniczay Gábor: i. m. 194-211. és 230323. 301
