Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei
Istvánffy Miklós krónikája, hogy Szent Gellért kegyetlen és gonosz halálát a Kórógyiak nemzetsége okozta.) „Előkelőségök nem szenved kétséget" - írja Bunyitay - „s ennélfogva amint szózatuk visszhangra talált e hazában mindenütt, úgy birtokaik is nemcsak egy megyére szorítkozhattak..." Megállapította, hogy a Kraszna megyei Szilágysomlyó, hajdani nevén "V^tasomlója a \^ták ősi birtoka volt, s annak határainál állt Kórógy falu. Ugyanakkor viszont az 1210es években a Váradi Regestrumban szereplő Vkta fia Gyulát tévesen a Bihar megyei Kórógy birtokosának vélte. (\&lójában pedig a Vatasomlyó melletti Kórógy földesura volt.) Ez és a „hitvány" vagy „gonosz"\ktára vonatkozó adat, arról győzte meg, hogy Vata szülőhelyét, a krónikákban megnevezett „Belus" várát vagy városát (castrum vagy oppidum Belus) a Tiszántúlon kell keresni, s egyik lehetőségként már azt is felvetette, hogy „Belus" voltaképpen „Becus" (Bekus) helyett áll, és így Békéssel azonosítható.^^ Karácsonyi már egyértelműen leszögezte, hogy a kereszténység dühös ellenfele, Vata Békés megyei főúr volt, s krónikáink csak tollhibából írják őt „castrum Belus"-ból leszármazottnak „castrum Becus" („Bekus"), vagyis Békés helyett. Emiatt a Szent Gellért meggyilkolásában részes Kórógyiakat a Kraszna megyei Kórógyról megfeledkezve a Békés megye közelében fekvő bihari Kórógyhoz kapcsolta. Vata „Belus"-nak írt földvára, a csolti nemzetségi monostor, a Csolt nemzetség és a belőle leszármazó családok Békés megyei birtoklása egybehangzóan igazolta Karácsonyi szemében, hogy a Csolt nemzetség Békés rnegyei származású, a nemzetség fészke itt volt. A „de castro Belus" kitétel egyben Békés vármegye korai létrejöttét is bizonyította Karácsonyi számára, aki a vármegye megalapítását Szent Istvánnak tulajdonította.^^ Békés vármegye történetének egyik vitatott, döntő fontosságú kérdése éppen az, hogy mikor került sor a vármegye megszervezésére. A másik, ezzel kapcsolatos probléma, hogy mi volt a jelentősége a Csolt nemzetség Békés vármegyén kívüli birtokainak, vagyis mely területekre terjedt ki e nemzetség uralma, és valójában hol állhatott Vata földvára. Helynevek, Anonymus Gestája és birtoklástörténeti adatok alapján leginkább Győrffy György próbált meg Békés megye területének honfoglalás kori birtokosairól képet adni.^^ 1963-ban megállapította, hogy „e terület a megtelepedéskor annak a nemzetségnek jutott osztályrészül, amelyből a lázadó békési \&ta s a Csolt nem származott". Elméletének értelmében a későbbi vármegyék egy-egy honfoglaló nemzetség szállásterületének feleltek meg, ezért írta azt, hogy a későbbi birtokviszonyok vitathatatlanná teszik: a Csolt nem volt a megye ősnemzetsége, birtokai nem terjedtek túl a megye határán. Békés várának ura a hajdani nemzetségfő, \^ta volt.^^ A későbbiekben azonban más vármegyékben is megtalálta a Csolt nemzetség nyomait. 1987-ben jelentette meg „Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza" 3. kötetét, amelyben a Kraszna megyére vonatkozó adatokat is összegyűjtötte.^^ Ezekből világosan kiderül, hogy e megyében is a Csolt nemzetség volt a legjelentősebb régi birtokos, így voltaképpen 28
