Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

A fordított világ mentális sémája és Antonius atya fordított világa

hely") egyben Eutopia („boldog hely"), ahová nem a bolondok, hanem a bölcs emberek igyekeznek.

40 A későbbi utópiákra még sokkal inkább jellemző a „merev kollektivizmus",

41 mint a Morus Tamáséra, hiszen a társadalmi ellentéteket csak az individualizmus kiküszöbölésével zárhatták ki a tökéletes társadalomból, a földi Paradicsom is eredendően „kollektivista". Ha megkísérlik megvalósítani valamely vágyott idő vagy hely ideális társadalmát, az önmaga démoni paródiájába fordul (pl. Münster, 1534-35.). Ha az eddig elmondottakat összegezni próbáljuk, mindjárt leszűrhetjük, hogy a fordított világ jelentéseinek megközelítéséhez nem elegendő, ha egyszerűen a mindenkori jelen, a hétköznapi világ ellentétének, kifordításának tekintjük, bár ez is szerepet játszik benne. Láttuk, hogy a karnevál megítélése különböző volt, és Eszem-iszom országról is eltérhetett az elit és a plebejus rétegek véleménye, tehát figyelembe kell vennünk, hogy mi számított fordított világnak az adott időszakban élt emberek szemszögéből. A földi Paradicsom vagy az „ezeréves birodalom" és a közelgő világvége valóságában hittek, ám ha ilyen szellemben egyenlőséget, vagyonközösséget kíséreltek megvalósítani a földön, azt a világi és egyházi hatalommal együtt a művelt elit is elutasította. Az 1350-1670-ig tartó időszak mentalitástörténeti szempontból egy korszaknak számítható, amelyben a civilizáció mentális struktúráját meghatározóan alakította a fordított világ elképzelése, hátterében a közeli világvége varasával. A középkorban, de különösen 1350-től kezdve alapvető elképzelés volt, hogy a jelen hétköznapi világa voltaképpen fordított világ. Ez azt jelentette, hogy az ember eltávolodott Istentől, és az ember, illetve általában a földi világ fölött megnő a Sátán uralma, kiterjed befolyása. O a fogadó gazdája, ő a „világ fejedelme". A Sátán mindenütt jelenvaló, a démonok nemzetsége rászabadult a földre. Az isteni, eszményi oldal (angyalok, szentek, mártírok, üdvözült lelkek) ellentéteként a Sátán birodalma igazi fordított világ, az Antikrisztussal, az ördögökkel, a pokollal, a bűnösöket lesújtó örök halállal, a bűnök világával együtt. A Sátán „ügynökeit" ismerték fel az eretnekekben és a más vallasuakban (a törökben, a zsidókban, a reformáció után a keresztény vallási ellenfelekben is), a boszorkányokban és általában a nőkben.

42 (A nő ugyanis a férfinél inkább hajlamosabb a bűnre, az értelemmel szemben az érzékek uralják, ezért a férfinek kell uralkodnia rajta.) A Sátánnak, az ördögnek és szolgáinak démoni vagy parodisztikus démoni megjelenítésében elsőrendű szerepe volt az isteni kiforgatásának, Augustinus szavaival, romlott utánzásának („imitatio perversa").

43 Dante Isteni színjátékában például a végtelen istenséggel szemben az ördögi hierarchia csúcsán álló Lucifer a föld legmélyében, a tölcsér formájú pokol legszűkebb részében található, és a Szentháromság ellenképeként három arca van.

44 Az eretnekség vagy boszorkányság miatt elítélt emberekkel szemben felhozott fő vádpont volt a keresztény vallás kiforgatása, szertartásainak, szentségeinek meggyalázása. (így pl. a boszorkányszombat és a feketemise elképzelt esemé268