Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

A fordított világ mentális sémája és Antonius atya fordított világa

„Coena Cypriani" (Cyprianus lakomája) példáján kívánja felmutatni a diadalmas ünnepi lakmározás képeit.

33 Bahtyin nem abból indul ki, hogy az igazi lakoma és menyegző az idők végén jön el, noha a Cyprianus lakomája alapjául szolgáló újszövetségi történet (Mt 22,1-14), amely szerint egy király menyegzőt készít fiának, ennek előképeként értelmezendő. A lakoma földi örömeit (zene, tánc, evés-ivás) a mélyebb, allegorikus értelem igazolja. A lakomán Jézus a passióra emlékeztető „passum"ot, vagyis aszúbort kap. A lakomázok a Biblia szereplői, méghozzá az evangélium szövegének megfelelően nemcsak jók, hanem bűnösök is vannak köztük, amint a földi, látható egyház tagjai között is vannak, szemben a Krisztus vezette láthatatlan egyházzal. így azután nem csoda, hogy a vendégek által hozott ajándékokból sok mindennek lába kel. Keresik a tolvajt, majd bolondbíróságot állítanak fel és elítélnek egy álbűnöst, akinek ünnepélyes eltemetése vidám temetés-paródia. A mennyei lakoma e parodisztikus fordított világába, amelynek a megfordítás logikája a szervezője,

34 dramatikus lakodalmi játékok valóságelemei is beilleszthetők voltak, de itt még nem is egy népi, hanem egy mindenki által ismert közös kultúrából merítve. Bár e vidám fordított világ is ellentéte az égi mintának, elsődlegesen mégis megelőlegezője annak: a profántól a szenthez, az e világi örömtől az égihez, a testitől a szellemihez, a betű szerinti értelemtől a komoly, mélyebb jelentésekhez lehet felemelkedni. Ha megállunk a betű szerinti jelentésnél, voltaképpen semmit sem értünk a szövegből. Hasonlóan a mennyei lakoma és esküvő előképe a kánai menyegző története (Jn 2,1-11), amely egyébként Krisztus első csodatétele, a víz borrá változtatása által egyben az utolsó vacsora típusa is. Miért ábrázolja Bosch festménye („A kánai menyegző") ezt az ünnepi lakomát mégis egészen eltérően az előbb ismertetett vidám lakomától? A festményen az esemény színhelye egy fogadó: a bűnös világ jelképe. A vendéglátó, a felszolgálást irányító fogadós és az ételek, amelyekből lángnyelvek csapnak ki, egy ördögi fordított világra utalnak. Ez a lakoma testi élvezeteivel nem előképe, hanem szöges ellentéte, démoni paródiája a mennyeinek. Ha a fogadóban, vagyis a földi világban az ördög a gazda, élvezetei az Ördög eszközei, érthető, hogy Jézus és követőinek csoportja viselkedésével kifejezésre juttatja elhatárolódását ettől a fordított világtól, kontemplációba merülve a menyegző mélyebb, lelki értelmét idézik fel, a test bűneivel szemben az önmegtartóztatást és a tisztaságot képviselik.

35 Úgy véljük, hogy a két példa, a Cyprianus lakomája és Bosch festménye két alapvető, egymástól lényegesen elütő szemléletmódra és attitűdre hívja fel a figyelmet. Érdekes, hogy egy műfajon belül, a kánai menyegzőről szóló, általában lakodalom alkalmával előadott magyarországi népi énekek változataiban is felbukkan a két attitűd példája. A XVII. századi változatokban csak az apostolok kóstolgatják az új bort, Krisztus nem. (Az új és az ó bor itt hangsúlyos ellentétpárja szintén jelképes értelmű.) Az egyik ének szerint a pogány, bolond tánc és ugrás, hegedű és duda nélkül folyik a vigasság, mert ezek mint az ördög 266