Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
A fordított világ mentális sémája és Antonius atya fordított világa
A fordított világ mentális sémája és Antonius atya fordított világa A tudományos irodalom a fordított világot általában mint témát, toposzt vagy motívumot határozza meg. Irodalmi és művészeti alkotások esetében természetesen használhatók e megjelölések, egy átfogóbb kultúrtörténeti megközelítés azonban azt jelzi, hogy lényegesen többről van szó. A fordított világ először is egy rendkívül hosszú élettartamú kollektív mentális reprezentációnak tekinthető, amely a legkülönbözőbb verbális, írásbeli és képi formákban nyert kifejezést, azt mondhatjuk, hogy részét alkotta a világról folyó diskurzusnak. A reprezentációk történetének egyes területei közül az ideológiatörténet, a képzeletvilág története („histoire de l'imaginaire") és különösen a mentalitástörténet számára válhat érdekessé. írásunkban éppen azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy a fordított világ egyrészt a valóság érzékelésének, felfogásának, másrészt a világról alkotott elképzelések, elgondolások egyik általánosan ismert mentális sémájaként működött. Mint ilyen megnyilvánult cselekvésekben, magatartásokban és gesztusokban, szerepet kapott bizonyos szokásokban, ünnepekben és rítusokban is. így egyfajta mentális magatartásmódról vagy magatartásmódéiból beszélhetünk, amelynek megvolt a maga saját logikája és jelrendszere. Az említett társadalmi interakciók és azok rejtett vagy világosan kifejeződő szimbolikájának kutatásában elsősorban a néprajz, illetve a kulturális antropológia művelőihez társulhat a történész. A fordított világ beletartozott a mindennapi élet kultúrájába, de az európai történelem egyes időszakaiban, valamint a társadalmi és kulturális tagozódásnak megfelelően változhattak jelentései. A középkort és a kora újkort illetően nem szabad szem elől téveszteni, hogy a Biblia és az antikvitás irodalma, kultúrája már kész sémákat és témákat hagyományozott rájuk. Tanulmányunk első részében megkíséreljük a fordított világ különböző megjelenési formáit egy áttekinthető, egységes összefüggésrendszerbe foglalni és alapvető jelentéseit feltárni. A figyelmet mindenekelőtt az 1350-1670 közötti időszakra (különösen XVI. századi példákra) összpontosítjuk, mivel ez tekinthető véleményünk szerint a fordított világ igazi „virágkorának". Innen kiindulva vizsgáljuk meg és értelmezzük Antonius atyának a XVIII. század közepén írott emlékiratát, amely egyszerre mutatja a mentalitásban meglévő kontinuitást, a kapcsolódást az előző századokhoz és a világfelfogás időközben bekövetkezett horizontváltozását. 256