Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái
Heilserwartung im Denken des Mittelalters (In: Festschrift für H. Heimpel. Göttingen, 1971-72. II. köt. 1-17.) A rendi társadalomról és ideológiai modelljéről: G. Duby: Les trois ordres ou l'imaginaire du féodalisme. Gallimard, 1978. 133 Erich Hassinger: Religiöse Toleranz im 16. Jahrhundert. Basel, 1966. 7., GerdTellenbach: Libertás. Kirche und 'víéltordnung im Zeitalter des Investiturstreites, Stuttgart, 1936. 52. 134 Vö.: G. Duby: i. m. 78., Klaniczay Gábor: Kereszténység és ideológia a középkorban Világosság. 1979/6-7. 352-361. és 416-425., Jacques Le Goff: Les trois functions indoeuropéennes, l'historien et l'Europe féodale - Annales E. S. C. 1979. 6. 1187-1215. 135 J. C. Schmitt: „Népi vallás" és folklorisztikus kultúra -Világtörténet. 1979/3. 3651. 43. 136 K. Elm: Franziskus und Dominikus.YWrkungen und Antriebskräfte zweier Ordensstifter -Saeculum. 1972. 3. 127-147. 137 G. Duby: i. m. 163-168. és ErnstX'íérner: Häresie und Gesellschaft im 11. Jahrhundert. Berlin, 1975. Eltérő felfogásban pl. C.Thouzellier:Tradition et resurgence dans l'hérésie médievale (In: Heresies et societés dans l'Europe préindustrielle, XP-XVIIP siécles. Paris-Le Haye, 1968.) 138 Vö.: Pierre Bourdieu: A vallási mező kialakulása és struktúrája (In: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Bp. 1978. 165-237.) 139 Az időszak röviden jelzett problémáiról: Francis Rapp: L'Église et la vie religieuse en Occident á la fin du Moyen Age. Paris, 1983., Bernd Moeller: Das religiöse Leben im deutschen Sprachgebiet am Ende des 15. und am Ende des 16. Jahrhunderts (In: XIP Congrés International des Sciences Historiques.Vienne, 1965.129-151.), F. Graus:Vom „schwarzenTod" zur Reformation - Historische Zeitschrift. 1975. 4. 10-30. és Ketzerbewegungen und soziale Unruhen im 14. Jahrhundert - Zeitschrift für Historische Forschung. 1974. 1. 3-21., Pierre Chaunu: Le temps des Réformes. Fayard, 1975. 147-215. és Jan Huizinga: A középkor alkonya. Magyar Helikon, 1976. Schmitt idézett tanulmányában fölveti, hogy milyen szerepet játszhatott az egyházi akkulturáció (amely az élet mind több területére terjesztette ki az egyház ellenőrzését) a bűn kollektiv érzésének a XIII. századtól kezdve megfigyelhető látványos kifejlődésében, abban, hogy interiorizáltatják az emberekkel a bűn érzését, bűntudatot fejlesztenek ki bennük, meggyőzve őket saját kultúrájuk erkölcstelenségéről. Jean Delumeau sorra veszi a különböző csapások által fölerősödő és egy világvégváró atmoszférában keletkező félelmeket. Az egyik reagálás a bűnök (amelyek következményei az isteni büntetésként értelmezett csapások) vállalása és bűnbánat, vezeklés tartása. De jelentkezik a bűnbakképzés mechanizmusa is, amely a zsidókra, leprásokra, boszorkányokra vagy az idegenekre hárítja a felelősséget. Végül a papok a Sátánban, ill. ügynökeiben (a zsidó, az eretnek, a török, a nő, a boszorkány) jelölték meg a bajok okozóit. (La peur en Occident. XIV-XVIII. siécle. Paris, 1978.) Kibontakozik és tudományos szinte emelkedik a demonománia. (Rapp: i. m. 161.) 140 J. Delumeau: Naissance et affirmation de la reforme. P. U. F., 1983. 50. 141 F. Rapp: i. m. 162. 142 Erről, ill. a klerikusok által elkövetett blaszfémiáról: Rapp: i. m. 159-160. Megemlítjük itt a különös középkori - igaz, egy korábbi időszakában, a X-XIII. században gyakorolt - ereklyebüntető szertartásokat (a kolostor védőszentje ereklyéinek nyilvános meggyalázása), amelyeket a szerzetesek és a szabályozott kanonokok mint a szimbolikus hatalom kényszerítő eszközét alkalmaztak egyes esetekben. Ők ugyanis nem foganatosíthattak interdiktumot vagy exkommunikációt. Ezt a gyakorlatot az 1274. évi 2. lyoni zsinat betiltotta. (P. J. Geary: L'humiliation des saints Annales E. S. C. 34. 1979. 27^2.) A szertartásokat és az egyházi intézményt parodizáló bolondünnepeket tiltó határozatok sora igyekezett eltörölni, így ezek a középkor végére teljes illegalitásba szorultak. (Bahtyin: i. m. 95-105. és Redl Károly: Középkori dokumentum a bolondünnepről Világosság. 1983/11. 675-679.) 143 A vázolt tendenciákról Gerhard Oestreich: Strukturprobleme des europäischen 247
