Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei

monostor Gyulán, akkor miként tűnhetett el teljesen nyomtalanul? Ezt az értelmezést egy újabb oklevél vizsgálatának bevonásával azonban bízvást kizárhatjuk. II. Endre király 1232. évi oklevele három falu, Szerhet (Zerhet), Krakó (Craco) és Alabian (Alba) határjárását tartalmazza.

33 Mindhárom falu a későbbi Gyula település közvetlen közelében volt, Krakó mindössze néhány száz méter távolságra. A határokat megállapítva, Gyula körül a Fehér-Körös mindkét oldalát alaposan bejárták, de Gyula nevű települést, illetve annak határát, sem monostort vagy annak birtokát nem említenek az oklevélben. Karácsonyi ezt azzal magyarázza, hogy Gyula akkor még nagyon kis határú község volt, de Scherer már kijelenti, hogy Gyula akkor még nem létezhetett.

34 (Ezt az is alátámasztja, hogy a Váradi Regestrumban sem fordul elő.) Mivel mi is ugyanerre az álláspontra jutottunk, az okleveleknek új értelmezését kell adnunk. Az 1214ben (ill. 1205-1212-ben) szereplő „Iula" település és Iula-i monostor nem lehet azonos Gyulával, illetve Gyulamonostorával, ezért helyüket sem itt kell keresnünk. Ha ez igaz, akkor 1313-ban „Julamonustra" egy monostor nevét jelöli (nem települését), amely feltehetőleg azonos a korábbi Iula-i monostorral, és így „Julamonustrá"-nak sincs köze Gyulához. Eljutottunk tehát „Julamonustra" és Gyula település azonosításának megkérdőjelezéséhez. Karácsonyi és Bunyitay hipotézisével szemben megpróbálunk egy új feltevésből kiindulni, elvégezve az ellenpróbát, amit ők elmulasztottak: lehet-e igazolni azt, hogy „Julamonustra" nem itt, a későbbi Gyula helyén volt? I. Károly király 1313. június 20-án kelt okleveléből egyetlen biztos tény olvasható ki: „Julamonustra" a Fehér-Körös mellett volt. A Fehér-Körös mellett, alig 8-10 kilométerre Gyulától állt egy monostor, a Csolt úri nemzetség gerlai monostora. Két dolog is felhívta figyelmünket e monostorra. Az ifjú Karácsonyi az 1332-37. évi pápai tized jegyzéket tanulmányozva először azt hitte, hogy Gyulának már két plébániája is volt, egyik a váradi püspökség békési, másik a köleséri főesperességében, ugyanis mindkettőben szerepel „Gúla" nevű falu.

35 Bunyitay hamarosan kijavította e tévedést, amelyre - mint írja - Gerla neve szolgáltatott alkalmat, mely név középkori szokás szerint „r" betű nélkül íratott: Gúla Gúrla helyett.

36 (Ez utóbbi tartozott a békési főesperességhez.) Karácsonyi olvasata (Gyula) mégsem volt teljesen alaptalan, mivel megfigyelhetjük, hogy a tizedjegyzék e részének írója a „gy" hangot rendszeresen „g" betűvel jelölte. Az 1567. és 1579. évi török defterekben „Gyarla, másik nevén Gerla" falu szerepel, a XVIII. századi forrásokban, összeírásokban pedig többnyire „Gellá"-t vagy „Gelá"-t írnak. (Ma is van „Gellai" családnév.) Sőt az 1725. évi Békés megyei adóösszeírásban - a múlt zárványaként vagy különös véletlen folytán - következetesen a „Gyéla" írásmód szerepel.

37 (Bármennyire beleillik elméletünkbe, az ilyen írásmód és ejtés e késői előfordulására nehéz magyarázatot találni. A lakosság egy részének ajkán talán egészen idáig tovább élt a lágy, gy-hangzós változat.) Az „r" nélküli ejtés korábban is, így a XIV században is létezhetett, 21