Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái

nyák-bánya vidéki rendtartomány magyarországi és szlavóniai konventjeiből a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett rendtartományt.

49 A bosnyák-bánya vidéki rendtartomány eredetileg a boszniai, ezüstben gazdag bányavidéki területen működött, azonban a török által meghódított magyar vidékeken is terjeszkedett, majd a török kiűzése után legtöbb kolostoruk már itt volt.

50 A XVIII. század első évtizedeiben Buda körül és a Bácskában 27, Szlavóniában 41 plébániatemplomot és összesen 120 filiális egyházat létesítettek, tehát aktívan kivették részüket a katolikus egyházszervezet újjáépítéséből.

51 Leválásakor a kapisztránus rend 22 konventet és 4 rezidenciát kapott meg,

52 a konventek között volt a buda-vízivárosi, az illoki, a bácsi, a mariaradnai és az aradi - Hueber működésének állomáshelyei. Antonius atyát 1739-ben szentelték föl áldozópappá Budán, a várbeli jezsuita templomban, első miséjét ez év február 2-án mondta a ferencesek vízivárosi templomában. 1743-tól 1747-ig volt ezután Aradon a várőrség német hitszónoka. Éble megállapítja, hogy a páter jó hitszónok volt, amit szerinte az is bizonyít, hogy e minőségében mindig a legfontosabb helyeken alkalmazta őt a rend hatósága.

53 Az expanzív, a protestánsokat visszatéríteni igyekvő katolikus egyháznak elsősorban képzett hitszónokokra volt szüksége. Bár a paphiány fokozatosan csökkent, a szerzetesek - az egyszerűbb nép körében a jezsuiták és a ferencesek érték el a legnagyobb hatást - tevékenyen részt vállaltak az igehirdetésben, lelkipásztorkodásban saját templomaikban, de plébániákon is működve.

54 Segédkönyvek is rendelkezésükre állottak, a század folyamán rengeteg prédikációs gyűjteményt nyomtattak ki, a század elejétől német nyelvűek is megjelentek.

55 Hueber, amikor 1743-ban Gyulán prédikációt kellett tartania (amelynek témáját Harruckern Ferenc jelölte ki), Aradról hozatott könyvet a felkészüléshez.

56 1747. október 1-től 1748. október l-ig tabáni plébános volt, ezután Máriaradnára került hitszónoknak. 1749-ben már a rend bácsi zárdájában volt növendékmester, majd 17 50-52-ben Aradon házfőnök. (Valószínűleg ekkor látogatott el Temesvárra.) Innen már hosszabb időre került Budára, ahol 1761-ig működött mint német hitszónok, de 1756-tól kezdve már a vízivárosi kolostor vikáriusa, valamint az általa alapított világi harmadik rend igazgatója volt. Szerzetesi pályája láthatólag itt ért a csúcsra. (Annál különösebb az, ami a szerzetességhez való viszonyáról emlékirata megmaradt részeiből kiolvasható.) 176l-ben az aradi zárda vikáriusa lett, ahol 1768. június 15-én halálozott el 53 évesen. Első gyulai tartózkodásakor elmesélte életútját Harruckernnek, és azt is, hogy miként lépett a szerzetbe. Sajnos, emlékiratába nem jegyezte föl történetét. Műve így is sokat elárul róla, leírt tevékenységei, kijelentései alapján körvonalazódik előttünk alakja. Arcvonásait a gyulai kastély kápolnájában elhelyezett, azóta eltűnt festményről készült fotó is őrzi. A Harruckernek nemcsak papi funkciók ellátására, udvari káplánként vették igénybe, hanem „értelmiségi mindenesként" is kihasználták legkülönfé202