Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése
Pest, 1833. 116-119. Leírja, hogy Békés vármegyében a szántóföldeket három osztályba sorolják, s „egy ház helyes [telkes] jobbágy, az első osztálybeli földeken 34, a második osztálybelieken 36, a harmadik osztálybelieken 38 hold földet használ; a kaszállókból pedig áltáljában minden különböztetés nélkül egy ház helyre 22 ember vágó [vagyis hold] rét adatik." Egy kisebb adatközlés: Gyurikovits György: Közép-Szolnok, Békés és Kraszna megye népességéről - Hesperus, 1819. 2. 71., 87-88. 94 Bredetzky: i. m. III. köt. Bécs, 1804. VI-VII. és IV köt. Bécs, 1805. III-IV Művével ő is - mint elődei - hazájának kívánt használni. Említendő még tőle a korábbi Topographisches Taschenbuch für Ungarn - Sopron, 1802., valamint a Neue Beyträge zur Topographie des Königreichs Ungern. Bécs, 1806-1807. 95 Johann Csaplovics: Gemälde von Ungern. I—II. köt. Pest, 1829. A bevezetőben kifejti, hogy mindazt egyesíteni kívánja művében, amit tudni érdemes az országról és népről. Könyve voltaképpen nem geográfia, nem topográfia, nem történelem, nem statisztika, sőt nem is etnográfia, hanem mindez egyszerre - szögezi le. 96 Etnographiai Értekezés Magyar Országról -Tudományos Gyűjtemény. 1822. III. köt. 37-64. 37; IV köt. 3-50. és VI. köt. 79-92. Már ebben a tanulmányában felvázolta elképzeléseit. A megyéről itt is hoz adatokat. 97 Jankovich B. Dénes tette közzé: Békés megye Pesty Frigyes heíységnévgyűjtésében. Békéscsaba, 1983. 98 Békés-Csanád, Csongrád és Honth vármegyék leírása. Pest, 1855. Palugyay életéről és műve Békés megyéről írt részéről (néhány fejezetet is közölve belőle): Jároli József: Palugyay Imre halálának egy- és negyedszázados évfordulójára. (In: KörösökVideke. 1991. 74-85.) Palugyaynak a népesség vallási és anyanyelvi megoszlására vonatkozó adatai értékelése és egyéb e kérdésre vonatkozó népszámlások, adatfelvételek kritikai ismertetése: Szabó Ferenc: Békés és Csanád megyék nemzetiségi statisztikája a XIX. század közepén - BÉ 1980/3. 283-295. 99 Ebből kiderül, hogy a megye az egyes városoktól és községektől kérte meg a Palugyay könyvéhez szükséges statisztikai adatokat. A csabai jegyző, Szemián Sámuel által aláírt lapokon a következő kérdőpontokra kellett választ adni: a község neve, a történetére vonatkozó adatok, a község szomszédai, határainak területe, a határ minősége, a község népessége, házak, szentegyházak, telkek, vásárok, adóügy, közmunka, a község jövedelmei és kiadásai az 1850/51. évre, az árvaügy, tűzoltóeszközök, tanodaállapot, a cs. kir. csendőrség és katonaság, a községi elöljárók neve és fizetése, postaállomás. (BMLV B. 302. b. 1852. ápr. 20.) 100 Békés vármegye hajdana és Diplomatarium Békésiense. Pest, 1870. Békés megyei oklevéltár II. köt. Pest, 1877. Ezzel együtt összesen 349, a megyére vonatkozó oklevelet adott ki. „Diplomatáriumának két kötete valóságos szövétnek volt, amely bevilágította Békés vármegye múltját" - állapította meg Scherer. (GyT I. köt. 12.) Haan életéről és munkásságáról: Draskovich József: Haan Lajos, az első megyetörténet írója. (In: KörösökVideke 1991. 86-94.), Székely Lajos: Haan Lajos, a történetíró. (In: Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk. Kristó Gy.SzékelyL. Békéscsaba, 1970. 169-189.) 101 Ha a társulat évkönyveit nézzük (vagy akár a XIX. század második felében az egyes városok, községek történetéről önállóan kiadott köteteket) az evangélikus szerzők - a megye népességét tekintve az evangélikus lakosság számarányát meghaladó - nagy szerepe ötlik a szemünkbe. Magyarázhatjuk ezt a tényt az iskolázási, oktatási hagyományokkal, nemzedékről nemzedékre átadott szokásokkal, valamelyest azzal is, hogy a szarvasi gimnázium képzett tanárokat vonzott a megyébe, akik közül jó néhányan publikáltak. De talán azt is figyelembe kell venni, hogy ez a többnyelvű, a reformkortól erősen magyarosodó értelmiségi réteg (hiszen nagyobb részt szlovák eredetűekről van szó) származása, kettős kulturális kötődése miatt inkább megélhette a „honnan jövünk?" és a „kik vagyunk?" kérdéseit, fokozottabban szüksége volt identitása tisztázá184
