Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése
míg a jezsuita Timonra többször is. Tehát nyilván nem ismerte Csongrád és Békés kéziratos megyeleírásait. 1734-től kezdve azonban már tájékoztathatta Bélt egy-egy levélben a helyi viszonyokról. 31 OSZK Quart.Hung. 1104.A kéziratot kiadta és bevezetővel ellátta Dankó Imre: Petik Ambrus: Békés megye leírása, 1784. Gyula, 1961. 32 Összeírás a megyei népiskolákról. BML W. A. 1. b. 40/1772. 33 Szeghalmi Gyula: Petik Ambrus és az első megyei földrajz - Nemzeti Kultúra. Gyula, 1911/11. 322-24.1911/12. 356-58.1912/1. 2-5. Szeghalmi néhány adatát és nagyvonalú feltételezését fenntartással kell fogadni! Lásd a 41. jegyzetet. 34 Ratio Educationis. Ford. Mészáros István Bp. 1981. 98-100. 35 Petik: i. m. 24. A „deák oskola" voltaképpen a latinul tanuló osztályt jelentette a kétosztályos gyulai mezővárosi iskolában. 36 GyTI. köt. 330. 37 Az Ungrisches Magazin 1782. évi II. kötetében ugyanis nem található meg Gyula város leírása Petik tollából, amelyről Karácsonyi (i. m. 404.) és nyomában Scherer is említést tesz. A megadott helyen a „Der Ungrischer Atlas" című írás 2. része van, amely a gyulai vár és a város német szerzők Magyarországot ismertető munkáiban, illetve Schwandtner forráskiadványában szereplő látképeit is felsorolja. 38 Hidassy Jakab emlékezete - B 1898. nov. 27. 39 Losonczy gyermekeknek írt országismertetése 1773-ban jelent meg először, Kazinczyé 1775-ben. Pap István 1756-ban, Markovicz 1745-ben adta ki verses megyeleírását. 40 Compendium Hungáriáé geographicum. Pozsony, 1753. 114-116. További kiadásai: 1767,1777, 1779, 1792. Lényegében azonos a Compendium szövegével, de már az egyes települések lakosainak vallását is feltüntette: Karl Gottlieb indisch: Geographie des Königreichs Ungarn. Pozsony, 1780. 199-202. 41 BML IVA. 1. b. 23/1782. Szeghalmi szerint Petik fogalmazta meg a javításokat, de erre nem találtunk bizonyítékot. Szeghalmi állításairól részletesebben: Draskovich J.: Petik Ambrus gyulai tanító megyeföldrajza (1784). In: Körösök Vidéke. Gyula, 1990. 142-145. 42 Analecta Ad Históriám Ecclesiae Komlós Evangelicae pertinentia... a Paulo Válaszky... Anno 1779.(A BMK kézirattára. Rk. 16.) Magyar fordítását lásd a 20. jegyzetben. Vö. még: Zsilinszky Mihály: Willaszky Pál evang. lelkész élete 1742-1824. Bp. 1910. 43 Einige Bemerkungen auf einer Durchreise über Szarvas - Patriotisches W>chenblatt für Ungern. 1804. II. köt. 273-288. 44 1792. 2 szakasz. 67-70. 45 In: Tessedik Sámuel és Berzeviczy Gergely: A parasztok állapotáról Magyarországon. 26-109. 66. Muskatirovics értekezése: „Rövid gondolatok..." Buda, 1804. 36-37. 46 Folyóiratcikkein, a már idézett Önéletíráson és a Szarvasi nevezetességeken kívül elsősorban A parasztember Magyarországban c. művéről (amelyet az előbbiekkel jelentettek meg legutóbb) van szó. 47 Geographisch-Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pozsony, 1786. A Szarvasról írott lexikoncikk fordítása: Dusnoki József: 200 éves lexikoncikk Békés megyéről az 1780as évekből. (In: Körösök Vidéke. Gyula, 1988. 14-20.) Korabinszkyról: Bredetzky Sámuel: Etwas von den Lebens-Umständen des Herrn Johann Mathias Korabinsky... (In: Bredetzky S.: Beyträge zur Topographie des Königreichs Ungarn. IL köt. Bécs, 1803. 26-39. ) Legújabban: Horváth Terézia: Korabinszky J. M. és főműve: a Geographisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn - Magyar Könyvszemle. 1993/1. 37-54. 48 Az első magyarországi népszámlálás. Szerk. Danyi Dezső-Dávid Zoltán. Bp. 1960. 49 Magyar országnak leírása. I-III. köt. Buda, 1796-99. Vályi lexikonáról: Centgraf Ká179
