Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

Hevenesi-kéziratok.Tom. XCI. d. 29. p.) az Arad, Csongrád,Torontál vármegyéket ábrázoló lapokon látható a békési vidék. 6 A 36. oldalon olvasható cím: Comitatus Regni Hungáriáé Slavoniae et Transylvaniae incorporati 1702. (Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár, Col. X.Tit. Il/a) 7

I. m. 346. 8

I. m. 329. 9

1. m. 330. és 321. Parschitius tévedésének is valószínűleg valamely hibás térkép lehetett az okozója. így pl. Guilleaume de L'Isle 1730-ban készült Magyarország-térképén is látható egy Bégától Arad irányában a Fehér-Körösig húzódó „Comté de Bekes". (OSZKTK) 10 Töpographia magni regni Hungáriáé. Bécs, 1718. 135. Megemlíthetjük itt - szintén a tájékozatlanság illusztrálása kedvéért -Turóczi László jezsuita (a Pázmáneum, majd a kassai kollégium igazgatója)

Tolvay Imre név alatt megjelentetett országleírását is. (Ungaria suis cum Regibus compendio data. Nagyszombat, 1729.) Láthatólag még könyve 2. kiadásában (Nagyszombat, 1743. 152.) sem egészítette ki Békés megyéről szerzett gyér ismereteit: Zaránd vármegyéhez kapcsolódik, nevét Békés mezővárosról kapta, főispánja Löwenburg. Egyházairól nem tud, a törökök, tatárok és erdélyiek nyilván megváltoztatták, lerombolták őket. A nyelvek terén is nagy a zűrzavar a háborúk és a népek sokfélesége miatt. Gyulát Ara

H vármegye nevezetes helyei közt említi. 11 Bel Mathiae collectanea pro história Relígionis Evangelicorum in Hungária 80/b. o. (OSZK Quart. Lat. 1153.) 12 Mappa Geographica oder weniges Anzeigen von dem Bekesienser Comitat und der Revier Gyula. (OL S 82-59. Károlyi Levéltár térképei) Fotómásolata megvan a BML-ben. Rosenfeld jól ismerte a vidéket, különösen Gyula környékét, hiszen halmok, fokok és erdőségek neveit is feltüntette térképén. 13 Karácsonyi: i. m. 417-420. és GyTI. köt. 267-278. 14 Mappa Comitatus Békesiensis Methodo Astronomico Geometrica concinnata (OSZK TK 2317). Ez voltaképpen a Mikoviny által készített eredeti térképrajz tisztázata. 15 Kutas a Köröstől délre található Lazarus 1528-ban, Zündt 1567-ben és Lazius 1570ben készült Magyarország-térképén, és valószínűleg a Csanád megyei Pereskutassal azonosítható. Nyilván tévedésből kifolyólag Zsamboky térképén 1579-ben már a Köröstől északra bukkan fel. A továbbiakban - a térképek egy részén - ez rögződött. így szerepel Hevenesi kéziratos atlaszában, amely szerint Csongrád vármegye Kutas vidékét is felölelte. A téves hagyományt követve Mikoviny is feltünteti a Köröstől északra Kutast, de már tisztában van vele, hogy ez a terület Békés vármegyéhez tartozik. 16 Csanád és Békés vármegye térképe (MTA Könyvtára-Mo. 5.), valamint Bihar és Békés térképe (OSZKTK 2271). A Mikoviny műhelyéből kikerült térképeket Bendefy László ismertette. (Mikoviny Sámuel megyei térképei I—II. köt. Bp. 1976.) Az utóbbi, Bendefy könyvében is közölt térképlap azonban nem Békés megye békési járásának déli felét ábrázolja, mint azt Bendefy állítja (i. m. 125.), hanem a megye egész területét, bár igen pontatlanul. Láthatólag valóban a vízrajz kidolgozására ügyelt elsősorban a térkép rajzolója. A térkép felső részén jókora helyet foglal el Szabolcs megye területe, amelyre azonban nem vitték fel a topográfiai adatokat. Úgy véljük, hogy erről, vagy legalábbis egy hasonló térképről tett említést Korabinszky. Lexikonja (lásd a 151. jegyzetet!) előszavában beszámolt arról, hogy néhány éve megvásárolta Mikoviny tanítványa, Erich Fritsch hagyatékából Mikoviny kéziratos térképeit. Ezek, valamint saját korábbi gyűjteménye és a barátai által rendelkezésre bocsátott térképek tették lehetővé, hogy lexikonját elkészítse. A tekintély (a hitelesség) végett szükségesnek látta, hogy közölje a munkájához felhasznált térképek jegyzékét, megadva készítőik nevét is. A kéziratos térképek között szerepelt Trencsen és Árva megyék együttes, valamint Szabolcs, Bihar és Békés megyék szintén együttes térképe, amelyek ismeretlenektől, vagyis ismeretlen rajzolóktól származnak. Tehát nem mindezen megyék önálló és „ismeretlen egyéntől" vásárolt térképeiről van szó, ahogy Bendefy értelmezte, (i. m. 40.) 177