Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése
ábrázolásairól: Jankovich B. Dénes: Adatok a szarvasi törökkori palánk történetéhez - BE 1983/2. 165-172. A békési török palánkról lásd a kötetünk első tanulmánya 90. jegyzetében felsorolt írásokat. Vö. még: Csorba Csaba: Adattár a X-XVII. századi alföldi várakról, várkastélyokról és erődítményekről. In: A debreceni Déri Múzeum Evkönyve. 1972. 177-233. A korábbi, valósághűnek többnyire nem mondható látképekkel szemben pontos alaprajzokat készítettek a gyulai várról a visszafoglalást követően. (GyO 455. és 459.) Az 1685-ben visszafoglalt szarvasi várról is maradt fenn egy alaprajz. (Jankovich B. Dénes: i. m. 169-171.) 43 Hrenkó Pál-Papp-Váry Árpád: Magyarország régi térképeken. Bp. 1990. 15., 58-59., 82. és U. M. Schwob: Kulturelle Beziehungen zwischen Nürnberg und den Deutschen im Südosten im 14. bis 16. Jahrhundert. München, 1969. 142-143. 44 Timon Sámuel: Imago novae Hungáriáé. Bécs, 1754. (2. kiadás) 29-31., Karácsonyi: Békésvm. tört. I. köt. 323-326. 45 Szita László: i. m. 9-11., valamint a 21. és 22. kép. Marsigliről legújabban: Jászay Magda: Marsili, a katona, diplomata és tudós Magyarországon a török kor alkonyán -TSZ 1999./1-2. 31-52. 46 Cselebiről lásd kötetünk 2. tanulmányát és annak 60. jegyzetét. 47 Békés vármegye esetében a speciális részben nem volt szükség járások szerinti felosztásra, szabad királyi városokat sem kellett ismertetni. A megyeleírás végéről hiányzik a „Tabula itineraria", amely a megyén átvezető országutakat tünteti fel. 48 Csak Mosón jelent meg a dunántúliak közül. Az utolsó, VI. kötetbe csúszott át a Dunán inneni területről Arva,Trencsén, Bács és Bodrog leírása is. A Notitia tervében nem szerepeltek az erdélyi, valamint a Dráva-Duna vonaltól délre fekvő megyék. A Marostól délre eső területről is csak Temes vármegyéről készült leírás. Bél Mátyás halála után kéziratainak legnagyobb részét Batthyány József kalocsai érsek, későbbi hercegprímás vásárolta meg Bél özvegyétől, a Notitia kiadásának folytatását tervezte. Már a kéziratok első rendezője, Miller Jakab is észrevette, hogy a VI. kötetbe szánt kéziratok rászorulnak arra, hogy kibővítsék őket kiadásuk előtt. Szelestei szerint, aki az Esztergomban megmaradt kéziratokat átnézte, a kiadatlan kéziratok közül Bél csak néhányat hozott arra a szintre, mint a nyomtatásban megjelent vármegyéké. Bél nem készíthette el már minden vármegye leírását, néhol csak hevenyészett fogalmazvány, esetleg munkatársai által elküldött változat maradt fenn. (I. m. 13-14.) Szelestei a kéziratok további sorsáról is tájékoztat. 49 68. o. 50 A Hungáriából Magyarország felé c. kötetben (139. o.) közölt fordítás alapján idézzük szavait. 51 Uo. 203. iL 1 Zenarolla János Pál prépost gróf Lamberg L. Józsefnek. GyO 452. 2 Uo. 463-464. 3 Főként azokat az írásokat emeljük ki, amelyek valamilyen kapcsolatba hozhatók Bél Mátyással, így pl. a hasonlóan teljességre törekvő, több tudományág szempontjait egyesítő munkákat, de azért a megye történeti, földrajzi, statisztikai feltárásának minden fontos helyi és országos eredményéről igyekszünk említést tenni. Bővebben szólunk a kevésbé ismert, főleg latin és német nyelvű művekről. A megyét ábrázoló térképekről tájékoztat: Domokosné Megyesi ÉvaDomokos Tamás: Adatok Békés megye térképtörténetéhez. („Fekete könyvek" kultúrtörténeti sorozat 15.) Békéscsaba, 1988. 4 Karácsonyi: Békésvm. tört. I. köt. 289-303. 5 Atlas parvus Hungáriáé... Bécs, 1689. Kéziratos megyei atlaszán is (Egyetemi Könyvtár 176
