Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

le. Bél Mátyás megyeleírását alaposan kiaknázta, számos helyen idézte, hivatkozott állításaira. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a helytörténet művelői ezután hosszú ideig nem zavarták e forrás Csipkerózsika álmát. Haan egyébként úgy vélte, hogy Békés vármegye leírása 1740 táján íródott. A helytörténeti kutatás fellendülésének időszaka 1874-gyel, a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat megalakulásával kezdődött. Egy virágzó alkotóműhely jött létre, amely két évtizeden át intézményes keretet adott rendszeres megyetörténeti kutatások folytatásának és lehetővé tette az eredmények publikálását is.

101 Bár régészeti, földrajzi, statisztikai, néprajzi és irodalmi jellegű írások is megjelentek a társulat évkönyveiben, a vezérszerepet a történelem vitte. A legfőbb eredményt a forrásgyűjtés és forráskiadás terén érte el a társulat, amely nyomán a régmúlt végleg szétfőszlottnak hitt kárpitjából egyre újabb színes darabkák kerültek elő. A megyetörténeti kutatásokba sikerült az országban ismert történészeket is bevonni. A helyiek közül Haan és a szélesebb kitekintésű, az akkori modern történeti irányzatokat is jól ismerő Zsilinszky,

102 majd az 1880-as évektől a források értelmezéséhez, megszólaltatásához is nagyszerűen értő, valóban profi történésszé váló fiatal Karácsonyi János (1858-1929) emelkedtek ki szakmai szempontból.

103 A társulat érdeme, hogy szerepe volt Karácsonyi történészi pályájának indulásában, erősítette kapcsolatát a megyével, ahonnan származott, és így ő végezhette el az újabb összegzés munkáját, méghozzá igen kiváló színvonalon. A millennium alkalmával kiadott megyetörténetek sorában Karácsonyi háromkötetes műve a legjobbak közé tartozott. A megye múltjának megismerésében pedig mérföldkő, olyan tetőpontot jelöl, amelyre mindig érdemes lesz vissza-feltekinteni. JEGYZETEK 1. 1 Úgy véljük, hogy sikerült megtalálnunk Cicero egyik levelében (Plancushoz. ad fam. 10, 3; Róma, Kr. e. 44. dec. közepe) Bél Mátyás jelmondatának forrását. (M.Tullii Ciceronis epistolae selectae. Ed. R. Dietsch. I. köt. Lipsiae, 1911. 37-38.) E levelében Cicero L. Munatius Plancust igyekezett megnyerni, hogy Antoniusszal szemben a senatus mellé álljon, ezért nem fukarkodik a dicséretével. Plancus ekkor GalliaTransalpina helytartója és a 42. évre megválasztott consul („consul designatus") volt. Plancus karrierjére utalva jegyzi meg Cicero: „Omnia summa consecutus es virtute duce, comite fortuna..." („Elérted a legnagyobbat a virtus vezérletével, a szerencsétől kísérve...") A római államférfi tevékenységében elsőrendű fontosságú virtus (erény, bátorság) és fortuna helyét azonban Bél Mátyás jelmondatában az evangélikus lelkész és tudós számára elsődleges igazság és munka foglalta el. Tehát jelmondata egyszerűen és magyarosan fordítva: „Az igazság vezérletével és munkával." 2 Tanulmányunk első részében a Notitia és ezen belül Békés vármegye leírásának keletkezéséről írunk, a II. részben ezzel összefüggésben a Békés vármegyéről szóló történeti, statisztikai, 171