Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei

nemzetsége vallási igényeit elégítették ki, s nemigen játszottak efféle gazdasági fellendülést és településképződést előmozdító szerepet.

5 További eldöntendő kérdés, hogy milyen időhatárok között létezett „Julamonustra", hogy I. Károly király végül is egy monostorban tett-e látogatást, vagy pedig egy „Julamonustra" nevű településen járt. Karácsonyi úttörő dolgozatában még kissé ingadozó a felelet. Előbb azt írja, hogy a hely még tán Károly ittjártakor is monostorral ékeskedett, majd valamivel arrébb már azt fogalmazza meg, hogy „az alapító Gyula ivadéka kihalt, talán a monostor is utána dőlt a tatárjárás forgatagában". Békés megye történetét összefoglaló munkájában pedig kijelenti: „a gyulai monostor oly régen megszűnt, hogy birtokai a XIV században már kézről kézre járnak". Tehát a végkövetkeztetés az, hogy a király a Gyulamonostora nevű településen időzött, vagyis „Julamonustra" a település neve, s ily módon a későbbi Gyula első írásos említése 1313-ból származik. Az idősebb pályatárs, a már neves történész Bunyitay Vince még egyértelműbben fogalmazott: „a gyulai monostor 1313-ban már csak névleg létezett s kevéssel utóbb neve is megszűnt".

6 Amiatt jutottak végül is mindketten erre a meggyőződésre, mert az 1332-37-ből származó pápai tizedjegyzékekben már nem szerepel Gyulamonostora sem egyházként, sem településként, hanem csak egyszerűen „Gúla" (Gyula) település és plébániatemploma. Ráadásul Gyulamonostora 1313 után nem bukkan fel többé a forrásokban. 1313 után mintegy húsz évvel azért hagyhatták el a „-monostora" utótagot - jegyzi meg Karácsonyi - mert a XIV században már nem éltek szerzetesek a monostorban, emléke is eltűnt az egykori kolostorépületnek. Karácsonyi nemcsak Gyulát és „Julamonustrá"-t azonosította egymással, hanem azt is állította, hogy a. monostor ugyan elenyészett, de temploma fennmaradt, és azonos Gyula középkori plébániatemplomával. Ennek tudható be, hogy az okleveles forrásokban a középkori plébániatemplomra vonatkozó állításokat visszavetítette a monostor egyházára. így például szerinte a monostor egyháza a Boldogasszony tiszteletére volt szentelve, holott ezt a középkori plébániatemplomról írják.

7 IX. Bonifác pápa 1398. évi oklevelére hivatkozva azt állítja Karácsonyi, hogy a monostori egyházban volt a Boldogságos Szűz Máriának nagy tiszteletben álló képe, úgyhogy „ájtatoskodás okáért nagy népsokaság zarándokolt vala ahhoz".

8 Az oklevélben írtak azonban megint csak a plébániatemplomra vonatkoznak, Mária-képről pedig egyáltalán nem esik említés a szövegben.

9 A gyulai „de arundine" (a nádasból való) Mária-kegyképre (vagyis a Nádi Boldogasszony-kegyképre) vonatkozó első adat csak a XVII. század végére, Esterházy Pál nádor feljegyzéseire megy vissza.

10 Milyen alapon azonosíthatta hát Karácsonyi a monostor egyházát Gyula középkori plébániatemplomával? Megpróbálta bizonyítani azt, hogy a monostori egyház birtokai később legalábbis részben a plébániaegyház birtokába kerültek. Először két helynévből indult ki: „...még sincs hiába a gyulai határban Szentbenedek, amellett Apáti", ezek a kolostorról és bencés szerzeteseiről ta16