Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése
szavakkal méltatta - jutott hozzá Markovicz kézirataihoz, és esetleg egyéb, a lexikoncikkben felhasznált információkhoz is. Mindez megmagyarázza, hogy miért ismertette lexikonjában a vármegyét a „Szarvas" címszó alatt, hiszen a lexikonban nem szerepelnek külön a vármegyéket bemutató cikkek, hanem csak a magyarországi helységek felsorolása és fontosabb adatai. Korabinszky munkájának erénye, hogy a földrajzi, történelmi vonatkozásokon túl kitér az egyes helységeknél a mezőgazdaság és az ipar, illetve a főbb termények (termékek) ismertetésére. Ezenkívül utal a lakosság vallására és nemzetiségére, végül a kultúra (tudomány és művészet) eredményeiről sem feledkezik meg. A népességről és egyes terményeket illetően már számszerű statisztikai adatokat is közöl, ezek azonban sokszor meglehetősen hozzávetőlegesek, esetlegesek, mivel a felhasznált források és az egyes adatközlők információi igen eltérő jellegűek, értékűek voltak. Korabinszky különösebb kritika nélkül építette be művébe a kapott adatokat. Tótkomlóssal kapcsolatban például megállapítja, hogy nagyságára már abból is következtetni lehet, hogy ott 10 ezer szarvasmarhát tartanak. Szarvas 800 házat számlál, de lélekszámát szerinte az is jelzi, hogy több alkalommal is egyszerre 16 személyt temettek a településen. Csaba és Békés esetében megadja a házak számát, azonban a szóban forgó időszakból jóval pontosabb számadatokat találhatunk az 1784-87. évi népszámlálás megfelelő rubrikáiban. 48 A megyebeli települések közül Szarvason kívül még Békésről, Csabáról és Gyuláról találunk érdemleges információkat tartalmazó cikkeket Korabinszky lexikonában. A század végén Vályi András pesti egyetemi tanár a magyarországi helységek Korabinszkynál teljesebb és immár magyar nyelvű leírását kívánta nyújtani lexikonában. 49 Kétségtelenül jóval több helységről közölt - egységesebb, összevethető, bár igen szűkszavú - adatokat, Békés megyében az ismert mezővárosokon és falvakon kívül még összesen 95 lakott helyről. Műve céljáról, létrejöttéről, a vállalkozását segítő és akadályozó tényezőkről a szerző bőségesen tájékoztat az egyes kötetekhez írott előszóban, ezért ezekről a körülményekről nem szólunk részletesen. A vállalkozás sikere most is nagyban függött a vármegyék hozzáállásától. A Helytartótanács ugyanis több rendeletben kérte fel a vármegyéket Vályi munkájának támogatására. A szerző nyolc pontba foglalt kérdőívet küldött szét, és az erre kapott válaszokat felhasználta az egyes helységekről szóló lexikoncikkek megírásához, illetve utólagos kijavításához. Az első kötet készültekor még csak néhány megyéből érkeztek tudósítások. Ekkor még Békés megyéből sem kaphatott segítséget, hiszen a Csabáról vagy a Békés mezővárosról írott cikkekben néhány szembetűnő hiba fordul elő. Az 1796. évi pozsonyi országgyűlésről azonban a megye követei, Csupor László első alispán és Beliczay József főszolgabíró már hazahozták a könyv egy példányát, amelyet Vályi adott a megyének. Csupor László önként vállalta, hogy a megyére vonatkozó cikkekből kijegyzi a hibákat és közli a szerzővel. 5Ö Wóban eleget tett feladatának, esetleg a további kötetekhez is küldött észrevételeket? - sajnos nem tudjuk. 159
