Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

földrajza a maga nemében valóban kivételesnek számított az országban. Az alsó fokú anyanyelvi oktatásban a vármegyék rövid versszakokba foglalt leírásai voltak elterjedtek, Losonczy Hányoki Istvánon kívül az ifjú Kazinczy, korábban pedig a nagykárolyi nyomdász, Szatmárnémeti Pap István, sőt szlovák nyelven Markovicz is írt ilyet.

39 A gimnáziumokban a Ratio tankönyv céljára a Notitia kinyomtatott és kéziratban maradt megyeleírásai alapján összeállított földrajzi kompendium használatát javasolta, amelyet 1753-ban jelentetett meg először Tomka-Szászky János, a jeles geográfus, Bél Mátyás egykori tanítványa. Ezt az összegzést azután kiegészítve és kibővítve többször egymás után kiadták, de elavult vagy téves adatait nemigen korrigálták.

40 A Békés vármegyét három oldalnyi terjedelemben ismertető kompendium 1777. évi kiadása hibás megállapításaihoz a vármegyei tisztikar 1782-ben öt pontban fűzött rövid észrevételeket. Cáfolta, hogy a megyébe telepített németek a levegő egészségtelen volta miatt nagyrészt elpusztultak. A vár mellett nyugat felől nem Németgyula, hanem Magyargyula fekszik - írták. Nevezetessége a vármegyének a Gyulán nemrég épült római katolikus plébániatemplom és Harruckern Ferenc abban elhelyezett epitáfíuma. Békés mezőváros lakosai számát tekintve nem a legnagyobb település a megyében, Csaba lélekszámra és nagyságra nézve fölülmúlja. Végül a Gyula körül található helységek felsorolását is helyesbítették.

41 Markoviczot és Tessediket fiaik követték a békési tájon. Markovicz János az erlangeni egyetemről tért haza Szarvasra, ahol korai halála után helyét barátja, az ifjabb Tessedik Sámuel pozsonyi, debreceni és szintén erlangeni tanulmányok végeztével foglalta el 1769-ben a lelkészi állásban.Ekkor került Tótkomlósra a szintén németországi egyetemjárás után hazatérő VCallaszky Pál, aki később különösen az első átfogó magyar irodalomtörténet (1785) írójaként vált ismertté.Tizenegy évig lelkészkedett ott, s 1779-ben részint saját, részint hitelt érdemlő szemtanúk tapasztalatára támaszkodva lejegyezte a község és evangélikus egyházának történetét.

42 Az ifjabb Tessedik sokat kutatott és szétágazó munkásságával nem kívánunk részletesen foglalkozni, itt csupán Békés megye megismertetésében játszott szerepére utalhatunk. Tessedik volt az első olyan értelmiségi szakember a megyében, aki hírnevet szerzett, kivívta a külföldi és belföldi tudományos közvélemény elismerését, sőt - ha az államhatalomtól nem is kapott elegendő támogatást Szarvason felállított gyakorlati gazdasági iskolája fenntartásához - többször részesült uralkodói elismerésben, dicséretben. Gazdászati, iskolaszervezői és tudományos eredményei tevékenysége színhelyére, Szarvas mezővárosra és a környező vidékre is felhívták a figyelmet, amint ezt már egy ismeretlen szerző leszögezte, aki 1804-ben Tessedik mintagazdaságának bemutatása mellett beszámolt egyéb Szarvason látott, tapasztalt dolgokról is.

43 A Magyar Hírmondó több alkalommal tájékoztatta olvasóit Tessedik iskolájáról. 1792-ben egyik cikkírója örömmel jelentette, hogy van még Békés vármegyében más is, amiről tudósíthat a lap: ez a csabai selyemfabrika.

44 Muskatirovics János pesti városi tanácsos, gazdasági szakíró véleményét pedig 157