Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

A gyulai vár 1566. évi ostromának időrendje

Kerecsényi látván ezt, nyíl hegyére tűzve levelet juttatott ki, s így megkezdődtek a tárgyalások a vár feladásáról. Ebből az összefoglalásból azonban sok minden kimaradt, sőt néhány időponton is módosítani kell. A tudósításban, ha jobban odafigyelünk, nem azt olvashatjuk, hogy július 2-át követően 5 nap múlva került sor a város feladására, hanem azt, hogy „nem tovább, mint az ötödik napig" (nit lenger als biß an den 5. tag) védekeztek itt a magyarok, s a szövegösszefüggés alapján ez úgy értendő, hogy július 5. napjáig (és 6-án - mint láttuk - feladták).

24 Ha ehhez adjuk hozzá a szövegben szereplő 18 napot, akkor az derül ki, hogy valójában július 23-ig tudták védeni a huszárvárat, amelynek feladásával rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a várvédők. Visszatérve az események időrendbeni ismertetéséhez, megállapíthatjuk, hogy a város elfoglalása (júl. 6.) után a töröknek néhány napi előkészületre lehetett szüksége a vár ostromának megkezdéséhez, s ez a velencei követ jelentése szerint csak július 11-én kezdődött meg.

25 Tehát az ostrom első szakasza, a vár körülzárása július 2-1 O-ig tartott. A második szakasz, a vár leggyengébb, az ostromlók számára leginkább hozzáférhető része, a huszárvár (amely déli irányban egészen a ma látható kastély vonaláig húzódott) ostroma pedig július 11-23igfolyt. A huszárvár ostromáról elég keveset olvashatunk ki a német hírlapokból. Az említett összefoglaló cikk leírja, hogy a védők vitézül és jól küzdöttek, nagy kárt tettek az ellenségben, de ők is nem kevés veszteséget szenvedtek, és Olcsarovics Demeter kapitány is elesett. A török szétlőtte, felrobbantotta a védműveket, bástyákat. Amikor a védők feladták a huszárvárat, a török annyira a sarkukban volt, hogy a hidakat csak félig tudták lebontani. Az ellenség a hidaknál az éj folyamán sáncokat épített és az ágyúkat a huszárvárba hozta. Egy augusztus 5-i tudósítás szerint a magyarok kitörtek a várból.

26 A török már szégyenszemre elvonulni készült,

27 amikor a várvédők az utóvédet megtámadták, 800 törököt megöltek, az ágyúk egy részét elfoglalták és beszögezték, illetve a mocsárba szorították, valamint sok fogoly keresztényt kiszabadítottak.

28 A kitörésről \ferancsics Antal egri püspök is írt egy július 25-én keltezett levelében, ennek alapján a kitörés időpontja július 21. körűire tehető.

29 Scherer azt állítja, hogy a huszárvár feladása (ez szerinte júl. 25-én következett be) előtt, a helyi hagyomány szerint Szent Lőrinc napján volt a sikeres kirohanás, amikor is a magyarok temérdek háromhegyű vas súlymot szórtak szét.

30 Lőrinc napja azonban augusztus 10-én volt! A vas súlymok szétszórását pedig egy augusztus 20-a körüli kitöréskor említik. Istvánffy Miklós krónikája egy július 17-én a huszárvár ellen intézett rohamot ír le részletesen,

31 amelyet Karácsonyi és Scherer is idéznek. (Scherer szerint e roham után küldte Pertev Réz agát a várba, hogy a vár feladására bírja a védőket. E Szamosközy István krónikájában szereplő esemény időpontja meghatározhatatlan, logikusan a huszárvár feladása után következhetett volna.)

32 Nem figyeltek fel azonban arra, hogy a kortárs emlékiratíró, Forgách Ferenc 129