Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyvének ürügyén
27 Thausing: i. m. 34.,Mende: i. m. 211-212., Neubecker: i. m. 202. 28 Az 1528-ban, Mathes Gebei érméje alapján készült, Erhard Schönnek tulajdonított fametszet két változatáról van szó. (Vö.: Mende: i. m. 163.) 29 Andrea Andreani Schön metszete nyomán készült fametszete 1588-ból. 30 Minderről a Családi krónika tudósít. 31 Albert Gümbel: Zur Biographie Albrecht Dürers des Älteren - Repertórium für Kunstwissenschaft. 37. 1915. 210-221. és 311-322., A. D.Ausstellung. 32., E. Rebel: i. m. 17., Nürnberg - Gesch. 116. és 251. 32 A Családi krónikán kívül az idősebb Dürer további életrajzi adatairól és családjáról: Thausing: i. m. 29^11.,Thieme-Becker: i. m. X. köt. 61-63., Hirschmann: i. m., Rebel: i. m. 1527., 206., 277-278., Ute Monika Schwob: Kulturelle Beziehungen zwischen Nürnberg und den Deutschen im Südosten im 14. bis 16. Jahrhundert. München, 1969. 28-30., G. Zampa-A. O. della Chiesa: i. m. 83-84. 33 Vö.: Hirschmann: i. m. 42-43. és Rebel: i. m. 26-27. 34 A Dürer család környezetéről és a korabeli Nürnbergről: Peter Strieder: The hidden Dürer. Müánó, 1978. 23-39., Rebel: i. m. 23-25.,Thausing: i. m. 16-28., Max Steck: Dürer. Eine Bildbiographie. München, 1957. 6-13., Nürnberg - Gesch. 127-137. és 176-265., Fritz Schneíbögl: Das Nürnberg Albrecht Dürers. In: Albrecht Dürers Umwelt. Festschrift zum 500. Geburtstag Dürers. 72-76., Dürer. A festészetről és a szépségről. Végh János előszava. 12-21. 35 Jan Biatostocki: Spätmittelalter und beginnende Neuzeit (Propyläen Kunstgeschichte) Berlin, 1990. 323. és 305. kép., A. D. Ausstellung. 364. és 367., A. Gümbel: i. m. 321-322., Heinrich Kohlhaussen: Nürnberger Goldschmiedekunst des Mittelalters und der Dürerzeit 1240. bis 1540. Berlin, 1968. 270-277., Nürnberg - Gesch. 224-225. 36 A. D. Ausstellung. 45. és 53., Rebel: i. m. 21-22. és 28-29., Brion: i. m. 19-20., John Pope-Henessy: The portrait in the Renaissance. London-New York, 1966. 127-128., Friedrich inkier: Albrecht Dürer. Leben und V&rk. Berlin, 1957. 10. Kohlhaussen: i. m. 270-277. 37 E részletet Harmathné Szilágyi Anna fordításában idézzük. (Dürer. A festészetről és a szépségről. 62.) 38 Thausing: i. m. 33-34. 39 Fenyő Iván: Dürer. Bp. 1955. 12. 40 Winkler: i. m. 13-14. Vö. még: Lotte Brand Philip: i. m., Rebel: i. m. 20-21., A. D. Ausstellung. 53-54., Srieder: i. m. 9., Brion: i. m. 20., G. Zampa-A. O. della Chiesa: i. m. 88. 41 Brion: i. m. 22., Rebel: i. m. 21-22., A. D. Ausstellung. 54., Winkler: i. m. 78., Strieder: i. m. 10., G. Zampa-A. O. della Chiesa: i. m. 94. 42 A Családi krónika kiadásairól lásd a 2. jegyzetet. Ezenkívül még a Családi krónikáról: Hirschmann: i. m. 36. és A. D. Ausstellung. 28-31. 43 Lásd a 6. jegyzetet. 44 Haan: Dürer Albert családi nevéről... 30-32. 45 Johann Szendrei: Albrecht Dürers Abstammung und Kunstthätigkeit. Separatdruck aus der „Ungar. Revue" X. 1888. Bp. 1888. 5., Felvinczi Takács Zoltán: Dürer. Bp. 1909. 10-11., Lukinich: i. m. 722., 727. és 731., Scherer: A nürnbergi Dürer-család magyar kapcsolatai - Magyar Külpolitika. 1929. ápr. 1.13-15. és Ajtósi (Dürer) Albert gyulai ötvösmester élete, vándorlásai és halála - BmH 1928. ápr. 8., valamint GyTI. köt. 51. A nemesi származást bizonyosra véve alkották meg a megfelelő írásmódú nevet az emléktáblákon és utcanévként: „Ajtósi Aythóssy". Thausing elfogadta ugyan, hogy a „Geschlecht" szó használata a nemesi származás tudatát igazolja, szerinte azonban magyar nemességre nem lehet gondolni, mert a XV században hallatlan dolog volt, hogy egy magyar nemesi család sarjai, bármily szegény családból származtak is, iparos pályára lépjenek, éspedig őseik lakhelyének tőszomszédságában. (War Dürers Vater ein Magyaré? In: Uő.:Wiener Kunstbriefe. Leipzig, 1884. 89-98.) Ebben a kérdésben Thausingnak nincs telje118
