Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyvének ürügyén

327.) A török adószedők azonban, akik 1557-58-ban jelentek meg Gyula környékén, ekkor készített adójegyzékükben azt rögzítették, hogy Ajtós 35 házból álló új falu. (BHT 132.VÖ. még: Békésvm. tört. I. köt. 231-233.) Gyula 1566. évi ostromakor nyilván végleg elpusztult. 10 Ettől fogva tanulmányunknak ez az első része a legszorosabban összefügg kötetünk második tanulmányával, annak eredményeire épül. Az ott részletesen ismertetett tényekre itt már csak röviden utalunk. "GyTI. köt. 34. és 52. 12

Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 175-176. Vö.: BO II. 123-124., GyO 64., 66., 80. és 165., Göndöcs Benedek: Újabb adatok Békésmegye XV és XVI. századi történetéhez. - BRMTE VII. köt. 1880/81.77. 13 Lásd a 2. tanulmány 15. jegyzetét. 14 Lásd a 2. tanulmány 23. jegyzetét. 15 Még egy szó Dürer Albert származási helyéről és családi nevéről. 646-647. 16 Dürer Albert családi nevéről... 25-27. és 36-55. Az okleveleket a 7. számú kivételével már közölte oklevéltára első (lásd az 5. jegyzetet) és 2. kötetében (BO II. 73-74., 123-124. és 134-136.). 17 Fejérpataky László: Dürer Albert származása -Turul. IV 1886. 38-39. és Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 9-11. és III. köt. 16-18., 31., 80. és 150. 18 Először Karácsonyi utalt e forrásra: Békésvm. tört. II. köt. 10. és III. köt. 17. Közölte Veress Endre: GyO 7-8. 19 BO I. 45-48., Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 10. és III. köt. 17., GyO 9-10. 20 Haan: Dürer Albert családi nevéről... 36-38. és BOTI. 73-74., Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 183. és III. köt. 80. 21 Lukinich Imre: Dürer Albert származása - Századok. 1928. 721-732. 22 A címer variánsai metszeteken, rajzokon és érméken: Fenyő Iván: Albrecht Dürer fametszetei és rézmetszetei. Bp. 1971. 38. kép., Albrecht Dürer 1471 bis 1528. Das gesamte graphische Werk. Hrsg. Marianne Bernhard. Wolfgang Hütt bevezetőjével. München, 1971.

1. köt. 863., 1087. és II. köt. 1775., Matthias Mende: Dürer-Medaillen. Münzen, Medaillen, Plaketten von Dürer, auf Dürer, nach Dürer. Nürnberg, 1983. 38., 86-87., 164. A nagy- és kispecsét fotóját közli: Dürer. A festészetről és a szépségről. 33. kép. A címerekről és pecsétekről lásd még: Mende: i. m. 211-212., A. D. Ausstellung. 32., Gerhard Hirschmann: Albrecht Dürers Abstammung und Familienkreis. In: Albrecht Dürers Umwelt. Festschrift zum 500. Geburtstag Dürers. (Nürnberger Forschungen 15.) Nürnberg, 1971. 35-55. 38. és Ottfried Neubecker: Heraldik zwischen Wäffenpraxis und Wappengraphik. Wäppenkunst bei Dürer und zu Dürers Zeit. Uo. 193-219. 23 Karácsonyi: Békésvm. tört. IL köt. 11. 24

Lotte Brand Philip: Das neu entdeckte Bildnis von Dürers Mutter. (Renaissance Vorträge 7.) Stadt Nürnberg. Stadtgeschichtliche Museen. 1981. Bizonyítja, hogy a Germanisches Nationalmuseumban őrzött egyik festmény Dürer kezétől származik és az édesapját ábrázoló, 1490-ben alkotott portré párdarabja, amelyet elveszettnek hittek. A szülők portréin kívül közli a házassági címer reprodukcióját is. 25 Niklas Ungerről a Családi krónikában (lásd a 2. jegyzetet) és a Németalföldi útinaplóban tesz említést Dürer. 1520-ban tett németalföldi utazása során, Kölnön keresztülutazva látogatta meg unokaöccsét és feleségét. (Albrecht Dürer. Schriftlicher Nachlass. 26. és Dürer. A festészetről és a szépségről. 69.) Vö. még: Moriz Thausing: Dürer. Geschichte seines Lebens und seiner Kunst. Leipzig, 1876. 33.,Thieme-Becker: Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler von der Antike bis zur Gegenwart. X. köt. Leipzig, 1992. 73-74., Lukinich: i. m. 726. és Mihalik Sándor: Németországi magyar ötvösök - MagyarMűvészet. 1937. okt. 10. 312-319. 26 Marcel Brion: Albrecht Dürer. Der Mensch und sein Werk. Paris-Hamburg, 1966. 17-18. 117