Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyvének ürügyén
ról pedig nyugodtan feltételezhetjük, hogy e két Ötvös nevű gyulai egyikének volt a fia. Adatok hiányában természetesen ez sem bizonyítható, de azt láthatjuk, hogy Kisch feltevéseinek valószínűsége minimálisra redukálható. Kisch Dürer-kutatóként szerzett babérjai viszont nem feltehetőleg, hanem egészen bizonyosan hervadékonyak, és dolgozatát remélhetőleg nem fogják mindig idézni, amíg Dürerről írni fognak. JEGYZETEK 1 Haan Lajos: Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. B.-Csabán, 1878. Reprint. 1991. Haan könyve német nyelvű kiadását is tervezte, de az nem valósult meg. Márki Sándor szerint ez a tanulmány Haan legbecsesebb és legjobban ismert alkotása, adatait a német irodalom is figyelembe veszi és elfogadja. (Haan Lajos emlékezete - Századok. 1893. 289304.) Az idézett bibliográfia: Albrecht Dürer 1528-1928. Egyszersmind kísérlet egy magyar Dürer-bibliográfiához. Fővárosi Nyilvános Könyvtár. (Aktuális kérdések irodalma 42.) Bp. 1928. 21. Dürerről és származásáról lásd még a következő bibliográfiákat: Dürer-Literatur in Ungarn 18001928. Hrsg. vom kgl. ungarischen Ministerium für Kultus und Unterricht. Bp. 1928., Tímár Árpád: Dürer-Literatur in Ungarn in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. Bp. 1978., Matthias Mende: Dürer-Bibliographie. Vßesbaden, 1971.Az 1971 utáni irodalomról tájékoztat Ernst Rebel monográfiája: Albrecht Dürer. Maler und Humanist. München, 1996. A magyar nyelvű irodalomból a 2. jegyzetben megadott forráskiadványon kívül kiemelhető: G. Zampa-A. O. della Chiesa: Dürer életműve. Gyula, 1995. és képanyaga miatt: Heinz Lüdecke: Albrecht Dürer: Bp. 1978. 2 A Családi krónika következő kiadásait használtuk: Albrecht Dürer. Schriftlicher Nachlass. Eine Auswahl. Hrsg. Hubert Faensen. Berlin, 1962. 15-19., valamint: Albrecht Dürer. Schriften und Briefe. Hrsg. Ernst Ullmann. Leipzig, 1982. 47-50. Magyar fordítása: Dürer. A festészetről és a szépségről. írások, levelek és dokumentumok. Művészet és elmélet. (Ford. Harmathné Szilágyi Anna.) Bp. 1982. 61-63. Az idézett mondatot saját fordításunkban közöljük. 3 „K.": Tudósítások a 'honnyi Mívészekről, és az ő Míveikről -Tudományos Gyűjtemény. 1819.Vköt. 113-119. 4 A származásra vonatkozó adatokat és a különböző álláspontokat Eötvös Lajos foglalta össze: Adalékok a Dürer-család történetéhez - Századok. 1871. 644-649. 5 Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. 110-111. és BO I. 129-130., 133-134., 142-146. 6 A Családi krónika fennmaradt másolataiban ugyanis „Dürrer" formában szerepel a családnév. Haan: Még egy szó Dürer Albert származási helyéről és családi nevéről - Századok. 1872. 646-647. Az ajtót ábrázoló címer képének közlésével ezt hamarosan megerősítette Maszlaghy Ferenc: Ajtósi Ajtós volt-e Dürer? - Századok. 1873. 70-72. 7 Haan: Dürer Albert családi nevéről... 6-7. és 19-22. (Lásd a térképmellékleteket is.) 8 Szatmári Imre: Megjegyzések a középkori Ajtós helyének megállapításához. In: Haan: i. m. 56-60. 9 Békésvm. tört. II. köt. 9. A Veress Endre által közölt forrásban pontosan ez olvasható Ajtós lakosairól: „Habitant in fine oppidi Gywlae et sunt omnino pauperes." (GyO 257.) Vagyis: Gyula mezőváros végén laknak és egészen szegények. Az adóösszeíró ekkor mindössze négy családfő nevét jegyeztette fel. 1552-ben, amikor elesett Temesvár és Lippa, Ajtós lakosai szétfutottak. A következő évben visszajöttek, de jobbára csak az egytelkes nemesek. Karácsonyi szerint az 1556. évi Gyula elleni török támadás miatt Ajtós lakosai elmenekültek, és többé nem tértek vissza. Az 1560. évi összeírásban szerepel utoljára, mint lakatlan falu. (Békésvm. tört. II. köt. 11. és GyO 116
