Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyvének ürügyén
1915. június 12-én érkezett Gyulára a nagyrészt csehekből álló cs. kir. 11. gyalogezred pótzászlóalja. Erről és gyulai állomásozásukról Scherer számol be. Mint írja, a cseheknek már rossz hírük volt, de kitűnő zenekaruk segítségével megszerezték a gyulaiak rokonszenvét. 1916-1917 telén azonban megromlott a közbiztonság, a kedélyeket vakmerő betörések és lopások izgatták fel, amelyekkel a cseh katonákat gyanúsították. A betörések később is ismétlődtek, végül 1917 novemberében elfogtak egy cseh katonát, aki beismerte, hogy tizenöt társával tizenhét betöréses lopást követett el. (Hogy nem a cseheket terhelte a felelősség minden bűnesetért, azt elárulja, hogy később egy orosz foglyokból álló betörőbandát is lefüleltek.) A lakosság és a cseh katonaság közötti jó viszony megromlott, s a város mindent megtett, hogy a három évig itt állomásozó pótzászlóalj elkerüljön Gyuláról. 86 Implom József említ még egy adatot a megyei múzeum és könyvtárának történetéről írva. A gimnáziumba beszállásolt cseh katonák behatoltak a gimnázium két földszinti helyiségében elhelyezett könyvtárba és dézsmálni kezdték. A könyveket emiatt a Göndöcs-kerti múzeumépületbe kellett szállítani. 87 Kisch egyéves gyulai tartózkodásáról édesanyjával és Paul nevű testvérével folytatott levelezése tájékoztat. 88 Kischt 1915-ben sebesülése miatt hátországi irodai szolgálatra osztották be. Gyulára 1916 áprilisában helyezték át, ahol éppen egy évet töltött all. gyalogezred hadtáptisztjeként. 89 Időnként egy élelmet, lisztet rekviráló osztag élén járta a vidéket. Maga a város kevés élvezetet kínált, előbbi állomáshelyét, Orsovát szebbnek találta. Nyáron a rendkívüli hőség, a legyek és az unalom nehezítették az életet. A sok katonai gyakorlatozást is nehezen viselte. Amint augusztusban írta egy levelében, közel áll a szellemi hősi halálhoz. 90 A menekülést az újságírói tevékenység folytatása, egy-egy tudósításra alkalmas téma felkutatása jelentette, amelynek feldolgozásával értelmet adhatott az egyhangúan pergő napoknak, és megmutathatta, hogy nem apadt el írói vénája. Az egyik ilyen, itt felfedezett téma nem volt más, mint Dürer származása. 91 Szeptemberi 3-án kelt levelében arról számol be, hogy szorgalmas kutatással sikerült kétségbevonhatatlanul tisztáznia Albrecht Dürer valódi nevét. Mint írja, a származás kérdése nagyon érdekes, és nem valamiféle feltevésekről, hanem dokumentált, minden vitát kizáró tényekről van szó. 92 Október 11-én azt jelzi, hogy elküldött egy Dürer származási helyéről szóló cikket, 93 amelyet „Dürers ungarische Vaterstadt" címmel október 19-én közölt a BerlinerTageblatt, 21-én pedig a Bohemia is. 94 Ez még egy meglehetősen vagy inkább majdnem becsületes újságcikk. A beharangozotthoz képest ugyan elég sovány az eredmény, de itt még legalább megemlít néhány művet, amelyet felhasznált. Először is azt a könnyelmű megállapítást kritizálja, hogy az idősebb Dürer magyarországi német telepes volt, 95 hiszen egy Németországba kivándorolt színmagyar ötvös is németre fordíthatta a származási helyére utaló nevét. Ezután a magyar felet bírálja meg: nem 112