Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

II. Apor Vilmos gyulai működésének válogatott dokumentumai

Ájtatos imáiba ajánlottan in Ssmo Corde vagyok igaz híve Debrecen, 1927. szeptember 12. dr. Lindenberger János apostoli kormányzói helynök Tisztázat, Lindenberger János s. k. aláírásával. - GyPL. 115/1927. Brém Lőrinc nagyváradi kanonok Gévay-Wolff Nándor államtitkárhoz, szeptember 22-én írt levelében a súlyos kispaphiányra való tekintettel támogatta a gyulai internátus tervét és kérte az államtitkár közbenjárását a miniszternél (1. uo.). Gévay-Wolff államtitkár Brém kanonoknak október 13-án írt válaszában jelezte, hogy az illetékes nagyváradi püspöki bizottság fontosnak látja ugyan a gyulai internátus ügyét, de a püspöki helynök előterjesztése miatt fontosabbnak tartja egy, Debrecenben létesítendő katolikus egyetemi Szent László internátus felállítását (1. uo.). 1 L. a 44/a sz. dokumentumot. 45. Gyula, 1928. január 1. Apor Vilmos „Boldog új évet!" c. írása Változott köntösben, újonnan átszervezve indul útjára az „Őrszem". Külseje, mely hat év óta többször módosult, nem lett díszesebb, sőt inkább szegényessé vált, ritkábban fog ezentúl megjelenni, csak egyszer egy hónapban. Mégis nyert az értékében, súlyában, és - reméljük - hatásában is. Amit ugyanis kezdettől fogva elérni kívántam e lapocska megindításával, most talán sikerült. Szócsöve lesz a lelkipásztornak, mellyel szava eljut összes híveihez. Kétezerötszáz példányban megy széjjel a plébánia egész területére, minden katolikus családhoz elérkezik és nem kér olvasóitól sem előfizetést, sem másféle anyagi ellenszolgáltatást, csak azt szeretné, hogy mindenki elolvassa és mindenki lelki hasznot merítsen belőle. Nem tudom, jólesik-e mindegyiknek, híveim közül, hogy plébánosa a nyomtatott betű eszközével megszólítja, mintegy prédikál neki. Hiszen vannak olyanok, kik nem szeretik a papot látni és szavát nem kívánják hallani. Inkább azokra hallgatnak eddig, kik úgy festették le nekik az egyház szolgáját, mintha az született ellensége volna, kiuzsorázná, lenézné, megvetné. Nem akarok most perbe szállni azokkal, kik így gondolkoznak, arra kérem csak őket is, olvassák e kis lapot, hátha meggyőzheti őket az ellenkezőről. Hátha megértik majd, hogy a vallás nemhogy ártalmára lenne a népnek, hanem inkább felette hasznos mindenkinek, vigaszt nyújt a küszködőknek, bátorságot a lankadóknak, világosságot a kételkedőknek és egyetlen reménye a sorsüldözöttnek, célt, értelmet ad az életnek, s a halál színeit is egy új életnek hajnalpírjával aranyozza be.