Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

II. Apor Vilmos gyulai működésének válogatott dokumentumai

rossz békét tűrjük a jobb jövő pedig a mostani gyermekekben nő és csírázik. Belőlük kiirtandó tehát minden, ami bukásunkat okozta, bennük fejlesztendő minden erény, mely jövendő győzelmünket biztosítja. A nemzet sírját a visszavonás átka, a kitartás hiánya, a belátás, az önálló vélemény fogyatékos volta ásta meg, ez tette lehetővé, hogy lelketlen izgatók, önző akarnokok vezethették félre a tudatlan népet, zülleszthették szét az erős sziklavárat, a hadsereget, mely a haza földjét védeni volt hivatva; már most a jövő nemzedékben mélyebben gyökerező hazafiságot, áldozatkész honszeretet, tetterőt, összetartást, öntudatos jellemességet kell belenevelni. Ezt pedig egységesen, célirányosan a magyar iskola hivatott és csak az képes, az iskola, melybe együtt jár gazdag és szegény gyermeke, egymás mellett ül iparos és gazda, hivatalnok és kereskedő fia. Itt változatos tehetségű, különböző látókörű ifjú magyar szívekbe egy akarat, egy kívánság, egy szándék neveltetik bele: az oszthatatlan, egységes magyar haza visszavívása, újrateremtése. Hazafiatlan dolog volna tehát éppen manapság távol tartani az iskolától a gyermekeket. De az iskoláztatás kötelessége könnyű és kedves lehetne főképp a gyulai katolikus híveknek. Hitközségünk abban a szerencsés helyzetben van, hogy iskolája jó, sőt kiválik a többiek közt. Elődeim mint iskolaigazgatók évtizedeken fáradoztak az iskolák fejlesztésén, színvonalának emelésén, jó épületekben kiváló tantestület veszi gondjába az összegyűlt gyermekeket. Ezen iskolában nemcsak tanulnak, de nevelődnek is a gyermekek. Azaz nemcsak tudást sajátítanak el, írásban, olvasásban, számolásban stb., hanem jóságot, lelkiismeretességet, engedelmességet tanulnak, mert a katolikus iskolában a tanulás vallásos alapon folyik, a keresztény katolikus hit világosságában a krisztusi erkölcs képződik, finomodik a lelkiismeret, zaboláztatnak a szenvedélyek, acélosodik a jellem. Egész embert, önérzetes egyéniséget növeszt a gyulai katolikus iskola, melybe híveim gyermekeiket járatják. Van tehát ok elég arra, hogy örömmel küldjék összes híveim, összes tanköteles gyermekeiket az iskolába, van ok elég arra, hogy bizalommal bízzák reá iskoláinkra drága kincsük, tulajdon vérük nevelését és tanítását. Mégpedig igen fontos érdek, hogy a szülők bizalommal viseltessenek az iskola iránt, hiszen szülői gondot, szülői szeretetet, szülői kötelességet vállal magára a tanító, midőn osztályátvezeti. A nevelés szempontjából ezért okvetlenül szükséges, hogy a szülő gyermekébe szeretetet és ragaszkodást öntsön tanítója iránt, hogy szavát úgy fogadja mint anyjának, atyjának szavát, hogy hozzá gyermeki ragaszkodással viseltessék. Igen nagy hibát követ el az a szülő, aki midőn gyermeke tanítója ellen panaszkodik, ennek jelenlétében kifogásolja a tanító eljárását. - Ha panaszra okot talál, ha kifogásolni valót fedezne fel, a tanítót keresse fel a szülő, adja elő bizalommal panaszát, keressen nála vagy az igazgatónál orvoslást, de a gyermeket mindig engedelmességre intse, a gyermekben mindig szeretetet öntsön a tanító iránt, mert amint lehetetlen a nevelés midőn az apa és az anya a gyermekek jelenlétében zsörtölődik, veszekszik, úgy lehetetlenné válik a gyermekszív eredményes képzése akkor, midőn a gyermek észreveszi, hogy édes anyja vagy édes apja pártját fogja a tanítóval szemben, vagy éppenséggel korholja előtte a tanerőt.