Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

II. Apor Vilmos gyulai működésének válogatott dokumentumai

az eke szarvát fogjátok, akár műhelyben vagy üzletben szorgoskodtok, akár íróasztalok fölött görnyedeztek. Nektek mondja az Úr: „jöjjetek hozzám ... én megenyhítlek titeket és békét találtok lelketeknek." Béke veletek! ti szegények és gazdagok, ti urak és polgárok, Krisztus békéje egyesítsen titeket. Béke veletek! kik mindig hűséggel szolgáltátok az Istent, de veletek is, kik elhidegültetek az egyház iránt, kik megfogyatkoztatok a hitben. A jó pásztor nyomotokban van, utánatok siet, hogy újra magához vonzzon és megadja nektek is a békét, melyet másutt hiába kerestek, „az ő békéjét, melyet a világ nem adhat." Szeretett híveim! Együtt estünk át a közelmúltban ezer bánaton, ezer veszedelmen, együtt eszzük a jelennek keserű kenyerét, legyünk egyek szeretetben, hitben és reményben, legyünk egyek keresztben és feltámadásban, Krisztus békéje egyesítsen minket: a szenvedő Krisztusé, a feltámadott Krisztusé. Ezen érzelmekkel köszöntlek titeket e kis füzet első lapjain és újra mondom: Béke veletek! Gyulai Katolikus Egyházi Tudósító, 1921. március 27. 1-5. old. 19. Gyula, 1921. május 1. Apor Vilmos „A pünkösdi Lélek,, c. írása Gyula városának kétszeresen ünnepe lesz az idei pünkösd. Egyrészt - mint minden évben - emléke, évfordulója lesz ama régmúlt nagy pünkösdnek, mely a keresztény-katolikus egyháznak születésnapja volt; másrészt mint a bérmálás napja: a Szentlélek külön eljövetele városunk sok-sok hívének lelkébe. Ami Jeruzsálemben történt 1900 éve ama nevezetes napon, egyedül áll a világtörténelemben. Egyedül áll a maga csodálatos tüneményeiben, ama titokszerű látványosságban, mely sok ezer főnyi néptömeg előtt lejátszódott, midőn szélvihar süvített, lángok lobbantak fel, tüzes nyelvek mutatkoztak, lelkes beszédek hangzottak el - de egyedül áll mindez főleg a maga bámulatra méltó, messze kiható hatásaiban. A pünkösdi csoda egy csapásra 12 egyszerű embert félénkből bátorrá, szinte vakmerővé, tudatlanból bölccsé, akadozva beszélőből szónokká, szegény halászból világot járó hittérítővé varázsolt át; ez a nap egy csapásra megteremtette-lelki birodalmát annak a Jézusnak, kit egy hónappal ezelőtt a gyalázat fáján meghalni látott ugyanaz a közönség; e napon az emberi észnek érthetetlen hittételek, nehezen teljesíthető életelvek, eddig ismeretlen világnézet diadalútra indultak egy hitetlen és babonás, erkölcseiben lezüllött, gyűlölködő, ellenséges indulatú pogány világgal szemben, hogy emberileg szólva gyarló eszközökkel, ezer akadállyal megküzdve meghódítsák maguknak úgyszólván az egész földkerekséget. Valóban nagy nap volt a kereszténység első pünkösdje, méltó arra, hogy benső áhítattal évről évre megülje annak emlékét minden időknek keresztény népe.